Franciaország 400 milliárd euróra (160 ezer milliárd forintra) emeli a haderőfejlesztésre szánt költségeket a 2024–2030-as időszakra – jelentette be Emmanuel Macron a Mont-de-Marsan légitámaszponton elmondott beszédében.
Az előző, 295 milliárd eurós csomaghoz képest ez óriási, 35 százalékos emelést jelent.
A francia elnök azzal indokolta a fegyverkezést, hogy „készen kell állniuk még brutálisabb, még kiterjedtebb és még bizonytalanabb háborúkra is”. – Egy háborúval előrébb kell járnunk! – figyelmeztetett.
A haderőfejlesztési program lényegében minden területet érint, de néhány kiemelkedik: például megduplázzák a hírszerzésnek szánt forrásokat, megerősítik a légierőt, a haditengerészetet, valamint a légvédelmet, továbbá hatékonyabban integrálnák a drónokat és a mesterséges intelligenciát a rendszerbe. Megduplázták az új, nagy hatótávolságú, precíziós fegyver kifejlesztésére szánt összeget, továbbá hangsúlyos elem lesz a mélytengeri technológia.
Természetesen modernizálnák a nukleáris elrettentő erőt is. Franciaország az Európai Unió egyetlen nukleáris hatalma, robbanófejeinek számát 200-ra becsülik.
Emmanuel Macron megismételte régóta dédelgetett vágyát, hogy Franciaországnak „önálló, globális katonai erőnek” kell lennie. Emlékezetes, hogy Charles de Gaulle a szuverenitásra hivatkozva 1966-ban kiléptette Franciaországot a NATO közös parancsnokságából, ahová csak 2009-ben tértek vissza. Habár a jelenlegi francia elnök aligha tervez ilyesmit, abból nem csinál titkot, hogy újra vezető katonai erővé tenné Franciaországot, a katonai szervezetet pedig korábban „agyhalottnak” nevezte.
A tervezetet előbb a francia törvényhozás elé terjesztik, majd a vita után a várakozások szerint nyáron szavazhatnak róla.
A Stockholmi Békekutató Intézet (SIPRI) 2021-es adatai szerint Franciaország védelmi költségvetése a hatodik volt, éppen Oroszország mögött. Egyúttal az amerikaiak és oroszok után a világ harmadik legnagyobb fegyverszállítói. Ennek ellenére különösen az ukrajnai háború árnyékában erősen megkérdőjeleződött a francia haderő állapota, és képessége egy nagyszabású háború megvívására.
Franciaország az ukránok fő katonai támogatói közé tartozik. Az elsők között szállítottak nekik fejlett nyugati fegyvereket: 18 Caesar önjáró tüzérségi eszközt, illetve legutóbb az „első nyugati harckocsiként” beharangozott AMX–10 RC-t, bár utóbbi valójában nem tank, mint inkább könnyű páncélozott jármű. Terítéken van viszont az is, hogy korszerű Leclerc harckocsikat adjanak át az ukránoknak.
Orosz–ukrán háború
