Mélyrepülésben a baloldali spanyol kormány

Történelmi infláció, egy tisztázatlan migránstragédia, valamint az alkotmány elleni puccs – csak néhány kulcsfontosságú esemény, ami főszerepet kapott 2022-ben Spanyolországban, és várhatóan hatással lesz a 2023-ban esedékes országos választások eredményeire is.

Alicante, 2022. december 9. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (j) és Pedro Sánchez spanyol kormányfõ az Európai Unió kilenc déli országának részvételével tartott EU-földközi-tengeri (EU-MED9) csúcstalálkozón a spanyolországi Alicantéban 2022. december 9-én. MTI/EPA-EFE/Kai Försterling Fotó: Kai Försterling

Eközben súlyos belpolitikai események is megtépázták Pedro Sánchez kormányát. Kiderült, hogy Pegasus-szoftverrel megfigyeltek 63 katalán szeparatista politikust. Bár a botrány a miniszterelnököt is érintette, a következmény mégis a Madrid és Barcelona közötti párbeszéd ismételt megszakadása lett. Sánchez végül zárt ajtók mögött vitatta meg a történteket Pere Aragonés katalán elnökkel. A megbeszélésről alig szivárgott ki információ, de az ezt követő események világosan mutatták, hogyan kompenzálta a központi kormány Barcelonát. Katalónia kémbotrány utáni első lépése egy új törvény bevezetése volt, mely kimondta, hogy a regionális iskolákban a spanyol helyett a katalán lesz a közvetítő nyelv. 

Utasították az összes állami intézményt, hogy tüntessék el az alkotmány szerint kötelező 25 százalékos spanyol nyelvű oktatást az iskolák falai közül. 

Közben a legnagyobb jobboldali ellenzéki erő, a Néppárt ahelyett, hogy lépéseket tett volna az alkotmány védelmében, épp felocsúdni próbált egy súlyos párton belüli válságból, mely miatt Pablo Casado elnök helyére Alberto Nunez Feijóo-t nevezték ki.

Az erőszakos katalán oktatási reformot így végül egész Spanyolország ölbe tett kézzel nézte végig. Az alkotmánysértő lépésről egy tragédiába fulladt határostrom terelte el a figyelmet júniusban, amikor kétezer afrikai ostromolta meg a melillai határkerítést, melynek során 23 migráns halt meg, tisztázatlan körülmények között. A jobboldal és az EU is válaszokat követelt a történtekre, de máig nem kapták meg. Az ellenzék a belügyminiszter lemondását követelte, miután kiderült: sem eszköz, sem erőforrás nem állt a spanyol csendőrség rendelkezésére ahhoz, hogy egy ekkora támadást elhárítson. Ezt támasztják alá a helyszíni felvételek is, amelyeken látszik, hogy a spanyol ügynökök kövekkel dobálják az illegális bevándorlókat.

A kormány a melillai tragédia eltussolása után történelmi aszállyal és erdőtüzekkel küzdhetett meg. Majd ősszel bejelentette az első gázspórolási terveket, melynek intézkedéseit ismét az állampolgárok torkán nyomta le, miközben továbbra sem adott nekik valódi segítséget terheik csökkentéséhez. A korábban bejelentett albérlet-támogatás és az alapjövedelemre jogosultak körének kiterjesztése sem jelentett könnyítést, mivel egyes régiókban máig nem bírálták el a kérvényeket, így minden csak látszatsegítség maradt.

A baloldali kormány az év végén tovább borzolta a kedélyeket, miután atombombát dobott az alkotmányra, és talán önmagára is.

Bejelentették a büntető törvénykönyv reformját, melynek részeként eltörlik a lázadás bűntettét és csökkentik a sikkasztásért kiszabható büntetéseket. Mindkét intézkedés a katalán függetlenséget 2017-ben alkotmányellenesen kikiáltó politikai vezetőknek kedvez, akik megúszhatják a rájuk kiszabott büntetések jelentős részét. Mindezt megspékelték egy igazságszolgáltatási reformmal is, aminek végül egy jobboldali fellebbezés állta útját. 

A szocialisták le akarták egyszerűsíteni az alkotmánybírósági tagok kinevezésének feltételeit, hogy megkönnyítsék saját jelöltjeik bekerülését – két volt kormánytagot – a taláros testületbe, veszélybe sodorva a bírói függetlenséget és jogállamiságot.

A szocialisták csak 2022-ben legalább hárommillió szavazót veszítettek el sarkalatos törvényeik, valamint a spanyol alkotmány és nemzeti egység szétbombázásával. Decemberi felmérések szerint a Néppárt nagy fölénnyel nyerné meg a választásokat, ha azokat 2023 helyett 2022-ben tartanák meg. Sőt, ha a bevándorlásellenes Voxszal összefognának, bőven az abszolút többség felett kormányozhatnák Spanyolországot.

Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (jobbra) és Pedro Sánchez spanyol kormányfő az Európai Unió kilenc déli országának részvételével tartott EU–földközi-tengeri (EU–MED9) csúcstalálkozón a spanyolországi Alicantéban 2022. december 9-én (Fotó: MTI/EPA-EFE/Kai Försterling)