Néhány éven belül kirobbanhat a tajvani háború?

Fokozódik a feszültség a csendes-óceáni térségben, a tajvani külügyminiszter 2027-re jósolja a tajvani háború kirobbanását. A szigetország ugyanis attól tart, a január első napjaiban megtartott kínai hadgyakorlatokat kínai támadás fogja követni. A nemzetközi sajtóban az ukrajnai háború kirobbanása óta újra és újra azt találgatják, hogy Tajvan a posztszovjet ország sorsára jut-e. A Magyar Nemzetnek Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő beszélt arról, kell-e újabb háborútól tartani.

Kaohsziung, 2023. január 12. Partraszálló kétéltû jármûvek egy tajvani hadgyakorlaton a Kaohsziung városának partjai elõtt 2023. január 12-én. MTI/AP/Daniel Ceng Fotó: Daniel Ceng

Kínai támadás – kell tőle tartani?

Amit Kína biztosan meg tud tenni, szét tudja rombolni Tajvant. Ehhez megvannak a szükséges eszközei, nukleáris fegyverek bevetése nélkül is

– vázolta fel Gyarmati István, milyen kimenetele lehet egy esetleges tajvani háború kirobbanásának.

Ukrajna tavaly februári megtámadása után egyre gyakrabban felmerült az a kérdés a nemzetközi politikában és a világsajtóban is, hogy Tajvan a posztszovjet ország sorsára juthat-e. A szakértő ezzel kapcsolatban elmondta, noha a szigetország sokkal kisebb, mint Ukrajna, a Kínát és Tajvant elválasztó tengeren keresztül kellene átkelniük a kínai erőknek ahhoz, hogy megszállják az országot.

Egy tengeri átkelés rendkívül kockázatos, veszélyes művelet – különösen, ha azt is figyelembe vesszük, hogy ott állomásozik egy amerikai flotta is, amely nyilvánvalóan ennek meghiúsításában nagy szerepet játszana

– fogalmazott a szakértő.

Az elmúlt években Peking egyre gyakrabban adott hangot azon álláspontjának, hogy bár Tajvan függetlensége 1949-ig, a kínai kommunisták győzelmére nyúlik vissza – ekkor jött létre ugyanis az első autonóm tajvani kormány –, a sziget Kínához tartozik. A távol-keleti nagyhatalom szakadár tartományának tekinti Tajvant, melyet saját országunk részeként tartanak számon, noha Tajpej azt mondta, a sziget soha nem volt része az 1911-es kínai forradalom után létrejött modern Kínának, sem az 1949-ben kikiáltott Kínai Népköztársaságnak.

A kínai hadsereg létszáma nem biztosíték a győzelemre

Korábban a washingtoni Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának (CSIS) szakértői egy háborús szimulációs gyakorlatot hajtottak végre, melyből azt a következtetést vonták le, hogy egy esetleges tajvani háború esetén minden részt vevő államnak óriási árat kellene fizetnie, „de Tajvan képes lenne független és demokratikus berendezkedésű maradni”. „Ez egy nagyon komoly háború lenne, de nem szükségszerűen kerülne sor nukleáris összecsapásra” – vélekedett Gyarmati István.

A kínai hadsereg több mint tízszer nagyobb a tajvaninál: több mint kétmilliós szárazföldi erejével valószínűleg gyors győzelmet aratna a mindössze 169 ezer fős tajvani csapatokon.

Partra szálló kétéltű járműből kiszálló katonák egy tajvani hadgyakorlaton. Szakértők szerint nem kell a tajvani háborútól tartani. Fotó: MTI/AP/Daniel Ceng

Érdekesség ugyanakkor, hogy a szigetország több mint másfél millió tartalékossal rendelkezik, míg Kína csupán félmillióval. A növekvő kínai fenyegetést ugyanakkor jelzi, hogy a tajvani kormány négy hónapról egy évre emelte a kötelező katonai szolgálat időtartamát, továbbá első alkalommal engedélyezte, hogy nők is részt vegyenek a tartalékos katonák hadgyakorlatain. A katonai eszközöket tekintve szintén nagy az eltérés a két ország hadserege között: míg Kína 5400 páncélozott járművel rendelkezik, Tajvan csupán 650-nel, emellett a kínai erők több mint 3200 repülőgépet birtokolnak, amiből Tajvannak mintegy ötszáz darabja van.

Noha nem tűnik úgy, hogy Tajvan meg tudná védeni magát Kínával szemben, szakértők egyetértenek abban, hogy ha háború robban ki, az nem csak a két félről fog szólni: minden bizonnyal az Egyesült Államok és Japán is felsorakozna Tajvan mögé. Az amerikai–japán segítség nyomán Pekingnek már egy jóval nagyobb haderővel kellene megküzdenie.

Borítókép: Partra szálló kétéltű járművek egy tajvani hadgyakorlaton a Kaohsziung városának partjai előtt 2023. január 12-én (Fotó: MTI/AP/Daniel Ceng)