Néhány éven belül kirobbanhat a tajvani háború?

Fokozódik a feszültség a csendes-óceáni térségben, a tajvani külügyminiszter 2027-re jósolja a tajvani háború kirobbanását. A szigetország ugyanis attól tart, a január első napjaiban megtartott kínai hadgyakorlatokat kínai támadás fogja követni. A nemzetközi sajtóban az ukrajnai háború kirobbanása óta újra és újra azt találgatják, hogy Tajvan a posztszovjet ország sorsára jut-e. A Magyar Nemzetnek Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő beszélt arról, kell-e újabb háborútól tartani.

Kaohsziung, 2023. január 12. Partraszálló kétéltû jármûvek egy tajvani hadgyakorlaton a Kaohsziung városának partjai elõtt 2023. január 12-én. MTI/AP/Daniel Ceng Fotó: Daniel Ceng

– Sosem lehet kizárni ebben a helyzetben, de a jelenlegi kínai politika, úgy gondolom, elég józan ahhoz, hogy ezt ne tegye meg, viszont nyilvánvalóan levegőben tartja a feszültséget – magyarázta lapunk megkeresésére Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő. Az elemző szerint a tajvani külügyminiszter, Joseph Vu által megjelölt 2027-es dátum csupán hozzávetőleges jóslat, ugyanis Kína jelenlegi hadereje nem lenne képes a szigetországot elfoglalni. – Úgy gondolom, a jelenlegi kínai politika tervei között nem szerepel Tajvan megtámadása, de hogy négy-öt év múlva mi lesz, azt nem lehet tudni – fogalmazott a szakértő. A tajvani külügyminiszter szerint azért is mutat Peking egyre nagyobb hajlandóságot a szigetország megtámadására, mert igyekszik elterelni a figyelmet a belpolitikai problémákról. Ráadásul, 2024-ben kezdheti meg negyedik ciklusát Hszi Csin-ping kínai elnök, és ha addig nem tud felmutatni semmilyen eredményt – állítja Tajpej –, akkor a szigetország lerohanásával próbálhat meg bekerülni a történelemkönyvekbe.

Kínai és orosz hadihajók a Kelet-kínai-tengeren a két ország közös hadgyakorlatán. Tajvani háborúra készülne Peking? Fotó: Hszü Vej/MTI/AP/Hszinhua

Közeleg a tajvani háború?

Gyarmati István arra hívta fel a figyelmet, komoly jelei vannak annak, hogy Kína elérte hatalmának csúcspontját és egy visszaesés kezdődött az országban. Példaként megemlítette, hogy az ország lakossága – évtizedek óta először – közel egymillió fővel, 1,4 milliárdra csökkent tavaly év végére, emellett felhívta a figyelmet arra is, hogy India várhatóan még ebben az évben leelőzi a távol-keleti nagyhatalmat.

A biztonságpolitikai szakértő arról is beszélt, hogy a népességszámra vonatkozó tendencia alól a gazdaság sem lesz kivétel, ez azonban nem fogja a kínai agresszió mértékének csökkenését okozni.

Sőt, a pekingi vezetés gondolhatja úgy is, hogy a nemzeti terveket még addig kell végrehajtani, amíg nem túl látványos a visszaesés. Joseph Vu szintén arról beszélt a Sky News brit televíziós csatornának adott interjújában, hogy egyértelműen látszik a kínai gazdaság romlása. „Amennyiben Hszi nem képes úrrá lenni a belpolitikai helyzeten, külpolitikai krízist fog teremteni, amivel elterelheti a lakosság figyelmét, vagy megmutathatja az embereknek, hogy mégiscsak elért valamit” – tette hozzá a tajvani külügyminiszter.

Kínai támadás – kell tőle tartani?

Amit Kína biztosan meg tud tenni, szét tudja rombolni Tajvant. Ehhez megvannak a szükséges eszközei, nukleáris fegyverek bevetése nélkül is

– vázolta fel Gyarmati István, milyen kimenetele lehet egy esetleges tajvani háború kirobbanásának.

Ukrajna tavaly februári megtámadása után egyre gyakrabban felmerült az a kérdés a nemzetközi politikában és a világsajtóban is, hogy Tajvan a posztszovjet ország sorsára juthat-e. A szakértő ezzel kapcsolatban elmondta, noha a szigetország sokkal kisebb, mint Ukrajna, a Kínát és Tajvant elválasztó tengeren keresztül kellene átkelniük a kínai erőknek ahhoz, hogy megszállják az országot.

Egy tengeri átkelés rendkívül kockázatos, veszélyes művelet – különösen, ha azt is figyelembe vesszük, hogy ott állomásozik egy amerikai flotta is, amely nyilvánvalóan ennek meghiúsításában nagy szerepet játszana

– fogalmazott a szakértő.

Az elmúlt években Peking egyre gyakrabban adott hangot azon álláspontjának, hogy bár Tajvan függetlensége 1949-ig, a kínai kommunisták győzelmére nyúlik vissza – ekkor jött létre ugyanis az első autonóm tajvani kormány –, a sziget Kínához tartozik. A távol-keleti nagyhatalom szakadár tartományának tekinti Tajvant, melyet saját országunk részeként tartanak számon, noha Tajpej azt mondta, a sziget soha nem volt része az 1911-es kínai forradalom után létrejött modern Kínának, sem az 1949-ben kikiáltott Kínai Népköztársaságnak.

A kínai hadsereg létszáma nem biztosíték a győzelemre

Korábban a washingtoni Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának (CSIS) szakértői egy háborús szimulációs gyakorlatot hajtottak végre, melyből azt a következtetést vonták le, hogy egy esetleges tajvani háború esetén minden részt vevő államnak óriási árat kellene fizetnie, „de Tajvan képes lenne független és demokratikus berendezkedésű maradni”. „Ez egy nagyon komoly háború lenne, de nem szükségszerűen kerülne sor nukleáris összecsapásra” – vélekedett Gyarmati István.

A kínai hadsereg több mint tízszer nagyobb a tajvaninál: több mint kétmilliós szárazföldi erejével valószínűleg gyors győzelmet aratna a mindössze 169 ezer fős tajvani csapatokon.

Partra szálló kétéltű járműből kiszálló katonák egy tajvani hadgyakorlaton. Szakértők szerint nem kell a tajvani háborútól tartani. Fotó: MTI/AP/Daniel Ceng

Érdekesség ugyanakkor, hogy a szigetország több mint másfél millió tartalékossal rendelkezik, míg Kína csupán félmillióval. A növekvő kínai fenyegetést ugyanakkor jelzi, hogy a tajvani kormány négy hónapról egy évre emelte a kötelező katonai szolgálat időtartamát, továbbá első alkalommal engedélyezte, hogy nők is részt vegyenek a tartalékos katonák hadgyakorlatain. A katonai eszközöket tekintve szintén nagy az eltérés a két ország hadserege között: míg Kína 5400 páncélozott járművel rendelkezik, Tajvan csupán 650-nel, emellett a kínai erők több mint 3200 repülőgépet birtokolnak, amiből Tajvannak mintegy ötszáz darabja van.

Noha nem tűnik úgy, hogy Tajvan meg tudná védeni magát Kínával szemben, szakértők egyetértenek abban, hogy ha háború robban ki, az nem csak a két félről fog szólni: minden bizonnyal az Egyesült Államok és Japán is felsorakozna Tajvan mögé. Az amerikai–japán segítség nyomán Pekingnek már egy jóval nagyobb haderővel kellene megküzdenie.

Borítókép: Partra szálló kétéltű járművek egy tajvani hadgyakorlaton a Kaohsziung városának partjai előtt 2023. január 12-én (Fotó: MTI/AP/Daniel Ceng)