Több mint 26 ezerrel kevesebb magyart írtak össze tavaly Hargita megyében a 2011-es cenzushoz képest, mégis csaknem egy százalékponttal nőtt a magyarság aránya Románia „legmagyarabb” megyéjében – derült ki a román statisztikai intézet keddi közleményéből, amelyben területi bontásban közölt ideiglenes adatokat a tavalyi népszámlálásról.
Romániában két megyében (a 41 közül) van többségben a magyarság:
Hargita megyében 232 ezren (a nemzetiségéről nyilatkozó helyi lakosság 85,7 százaléka), Kovászna megyében 133 ezren (71,8 százalék) vallották magukat magyarnak.
A 2011-es népszámláláson Hargita megyében 259 ezer magyart írtak össze, ez akkor a helyi lakosság 84,8 százalékát tette ki, Kovászna megyében pedig 152 ezret (73,6 százalék).
A harmadik székelyföldi megyében, Maros megyében, a legutóbbi népszámlálás óta 201 ezerről 165 ezerre csökkent az összeírt magyarok száma (a nemzetiségéről nyilatkozó lakosság 35,6 százaléka), Szatmár megyében 113 ezerről 93 ezerre (31,4 százalék), Bihar megyében pedig 138 ezerről 112 ezerre (22,3 százalék). A jelentős magyar lakosságú megyék közül Kolozs megyében volt a legnagyobb (24 százalékos) mértékű a közösség fogyása: itt 78 455 magyart írtak össze (11,6 százalék), a tíz évvel korábbi 103 ezerhez képest.
Romániában 1 002 200 személy vallotta magát magyar nemzetiségűnek a tavalyi népszámláláson, így a magyar kisebbség a lakosság hat százalékát teszi ki azok körében, akik válaszoltak erre a kérdésre.
A legutóbbi, 2011-es cenzuson 1 227 623 személy vallotta magát magyar nemzetiségűnek, vagyis tíz év alatt több mint 225 ezerrel csökkent a nyilvántartásba vett magyarok száma.
