Kiss Tamás szociológus, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa a 19 millió fős romániai lakosság számát irreálisnak tartja. Több erdélyi magyar szociológushoz hasonlóan fenntartásai vannak a statisztikai intézet adataival. A demográfiai szakember elismeri, hogy a népszámlálás módszertana alapján problematikus dolog pontos képet kapni a migrációs veszteségről, de az előző romániai népszámláláshoz képest ezt sokkal jobban lehetett volna mérni.
A kérdőívbe olyan kérdéseket kellett volna betenni, amelyekből egyértelműen kiderül, hogy ki él tartósan külföldön, illetve ki itthon. Fel lehetett volna használni a nyugat-európai országokban rendelkezésre álló tükörstatisztikákat is. A mostani kimutatáshoz képest a romániai migrációs jelenséget sokkal pontosabban meg lehetne határozni
– mutat rá Kiss Tamás. Nem tartja meglepőnek, hogy a romániai népszámlálásról közzétett eredmények célja nem az, hogy pontos képet kapjunk az ország lakosságáról, hanem reprezentációs eszközként akarják azokat használni. Romániának nem az az érdeke, hogy az Európai Unión belül 16-17 milliós lakosságú országként tartsák számon, mert ez a kohéziós alapok csökkenését, kevesebb EP-képviselőt és az Európai Unión belül „kisebb súlyú” Romániát eredményezne.
A kolozsvári szakember úgy fogalmaz, hogy ennek a fajta „statisztikaszépítésnek” mély gyökerei vannak az ország elmúlt kétszáz éves történelmében. A módszerrel Nicolae Ceausescu kommunista diktátor is operált, azonban ekkora „kétes számok” eddig mégsem jelentek meg a hivatalos statisztikákban.
Az újdonságot a migrációval kapcsolatos „fluid népesség” jelenti. Tudományosan tarthatatlan az a hipotézis, hogy a romániai népszámlálás objektív valóságot tükröz
– érvel a kolozsvári szociológus.
Kiss szerint szakmai szempontból lehetnek fenntartások a közzétett népszámlálási adatokkal kapcsolatban, ugyanakkor ez a hivatalos statisztika, így ebből kell kiindulni. Többek között ez a romániai magyarság száma, amelyről már első látásra kiderül, hogy nagyobb arányban fogyunk, mint a többségi román nemzet. Az elmúlt jó tíz esztendőben Romániában 644 ezer főt tett ki a természetes apadás – ennyivel haltak meg többen, mint ahányan születtek. Az erdélyi magyarok azonban az ország lakosságán belüli számarányuk kétszeresével szerepelnek az elhalálozási statisztikákban: tíz év alatt 85 ezer erdélyi magyart temettek el, ami a Romániában elhunytak 13 százaléka. E megrázó adat alapján kijelenthető, hogy az erdélyi magyarok korszerkezete kedvezőtlenebb, mint a többségi román lakosságé: a romániai magyarság körében arányaiban jóval több az idős ember, mint a románok között.
Az okokat a kivándorlásban kell keresni. Míg a román lakosság az 1989-es rendszerváltás után kezdett el tömegesen külföldre távozni, a romániai magyarok exodusa korábban, a Ceausescu-rendszer magyarellenessége és üldöztetése miatt indult be, és ez a folyamat az 1990-es években felerősödött. A menekülők többsége a fiatalabb korosztályok soraiból került ki, így az ő gyerekeik már nem Erdélyben születtek meg. Kiss Tamás szociológus szerint az erdélyi magyarok körében a kommunizmus éveiben kisebb volt a termékenység, mint a többségi román lakosság soraiban, ami szintén csökkentette a magyarok részarányát. A termékenységi ráta mára kiegyenlítődött, sőt a szakember szerint az is elmondható, hogy az elmúlt tíz esztendőben az erdélyi magyarok kivándorlása valamivel kisebb, mint a románoké, azonban a korábbi évtizedekből öröklött kedvezőtlen korszerkezet negatív demográfiai következményei velünk élnek.
Viszont ha nem lehet megbízni a román népszámlálási eredményekben, akkor kérdőjelek adódnak a magyarság pontos száma körül is. Ami egy dolgot sejtet: többen vagyunk, mint amennyit a hivatalos statisztikák mutatnak. Az erdélyi magyar demográfus szakemberek eltérően ítélik meg a mintegy 2,5 millió nemzetiségi hovatartozás nélküli román állampolgárt.
Veres Valér szociológus, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Szociológia és Szociálismunkás-képző Karának dékánhelyettese a népszámlálás előzetes adatainak feldolgozásáról írott tanulmányában azt az álláspontot képviseli, hogy ebben a tömegben hat százaléknál kisebb, mintegy 4,5 százalék lehet a magyar nemzetiségűek aránya. Az egyetemi oktató tehát további 112 ezer magyarral számol, ami 1 114 ezer főre emelné a romániai magyar közösség lélekszámát. Veres abból indul ki, hogy az RMDSZ széles körű kampányának köszönhetően a magyarok többsége a népszámláláson megvallotta magyarságát, így e „láthatatlan tömegben” a magyarság részaránya alulreprezentált.
Kiss Tamás ezt azonban hipotézisnek tartja. Mint fogalmaz, igazából csak akkor lehet többet megtudni a 2,5 millió fős tábor vélhető nemzetiségi összetételéről, ha a statisztikai hivatal közzéteszi a települési és megyei számadatokat.
Ez azért fontos, mert ha például azt látjuk, hogy Gyergyócsomafalván 120 személy nem nyilatkozott a nemzetiségéről, akkor azok nagy valószínűséggel magyarok. Ha a rendelkezésünkre bocsátott adatok birtokában utána tudunk számolni, kiderülhet, hogy akár további 150 ezer magyarral élünk többen Erdélyben
– magyarázza a demográfiai munka folytatásának lehetőségét a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa.