Szijjártó Péter a CNBC-nek adott interjúban védte meg Magyarországot + videó

A külgazdasági és külügyminisztert főleg a fősodortól eltérő magyar álláspontról faggatták.

Davos, 2023. január 17. A Külgazdasági és Külügyminisztérium által közzétett képen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszél a davosi Világgazdasági Fórum (WEF) Deglobalizáció vagy reglobalizáció? címû panelbeszélgetésén 2023. január 17-én. MTI/KKM Fotó: KKM

Szijjártó Péter a davosi Világgazdasági Fórum – melyen figyelmeztetett, hogy a következő időszak sokkal rosszabb lehet, mint a hidegháború – margóján interjút adott a CNBC amerikai üzleti televíziós csatornának. 

A külgazdasági és külügyminisztert először a Brüsszel célkeresztjébe került, legutóbbi nemzeti konzultációról kérdezték. A riporter arra volt kíváncsi, mi szükség van rá, hacsak nem az Európai Bizottság és az Európai Unió egyes tagjainak bosszantása a cél? A tárcavezető ezzel kapcsolatban felvilágosította, hogy a tizenkét éve tartó kormányzás alatt ez már a tizenötödik nemzeti konzultáció volt, kikérték az emberek véleményét például a nyugdíjak, a migráció, a családi kérdések, illetve még az alaptörvény kapcsán is.

Ha mérföldkőhöz érünk, ha súlyos kérdés tárul elénk, megkérdezzük az emberek véleményét

– magyarázta.

Emlékeztetett arra is, hogy a magyar emberek véleménye egyértelmű: ellenzik a szankciókat. Azok hatásainak elemzésére rátérve rámutatott, a szankciók nem kényszerítették térdre Oroszországot, a háborúnak nem lett vége, viszont az intézkedések jobban fájnak az Európai Uniónak.

Arra a felvetésre, hogy mikor bombák hullanak Ukrajnára, „a pragmatizmus ideje lejárt”, Szijjártó Péter ismét leszögezte:

A háborút egyértelműen elítéljük. Kiállunk Ukrajna mellett. Mindenkinek tiszteletben kell tartania egy másik ország területi integritását és szuverenitását.

Viszont hozzáfűzte, „nem szabadna magunknak többet ártani, mert a végén nekünk kell hozzájárulnunk Ukrajna újjáépítéséhez, azonban ha tönkretesszük a saját gazdaságainkat, akkor nem leszünk abban a helyzetben, hogy segítsük Ukrajna újjáépítését.”

Az interjú ezután azzal folytatódott, hogy a riporter felveti, Magyarország akkor az uniós pénzért szavazta meg mégis a szankciókat. A külgazdasági és külügyminiszter ezzel kapcsolatban két dolgot tisztázott: 

• az egyik, hogy az uniós forrásokat még nem kaptuk meg.
• a másik, hogy az európai források nem „az égből potyognak”, az európai közösség gazdasági teljesítményének az eredményei, beleértve Magyarországot is.

– A pénzeket pedig politikai és nem jogi okok miatt tartják vissza, mert Brüsszel gyűlöli, hogy egy fősodorral szembemenő, jobboldali, hazafias, kereszténydemokrata kormány van Magyarországon immár több mint tizenkét éve, amely továbbra is sikeres – folytatta.

A beszélgetés utolsó kérdése azt firtatta, hogy Magyarország hosszabb távon marad-e az Európai Unió tagja? Szijjártó Péter válaszában leszögezte, hogy az Európai Unió büszke tagjai vagyunk. Viszont rámutatott, hogy a vitában – hogyan tegyük erősebbé az uniót? – kétféle megközelítés létezik: 

1. Az egyik a jövőt az európai egyesült államokban látja.
2. A másik az erős tagállamokban, és Magyarország ezt az álláspontot osztja.

Ismét megerősítette, hogy Brüsszel gyűlöli, hogy sikeres, jobboldali, a fősodortól eltérő kormánya van Magyarországnak. A média szabadságáról pedig megjegyezte, míg hazánkban 50-50 százalékos az arány, addig nyugaton 95 százalékban a liberálisok uralják a sajtót.

Figyelmeztetett, egyvalamit mindenkinek tiszteletben kell tartania: ez pedig a magyar emberek akarata és döntése.

Erről szól a demokrácia: az emberek akaratának teljesítéséről

– zárta szavait.

Borítókép: A Külgazdasági és Külügyminisztérium által közzétett képen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszél a davosi Világgazdasági Fórum (WEF) Deglobalizáció vagy reglobalizáció? című panelbeszélgetésén 2023. január 17-én (Fotó: MTI/KKM)