Soha nem volt még ennyire rossz állapotban az Európai Unió, az elmúlt évek válságai megtépázták az intézményrendszerbe vetett bizalmat – fogalmazott Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója az elemző- és kutatóintézet Az Európai Unió 2023-ban elnevezésű sajtótájékoztatóján.
Kovács István úgy véli, az intézményrendszer szélkakas módjára fordul mindig valamilyen irányba, mint például a korlátlan betelepítés vagy a zöldfordulat. Kifejtette, hogy ezek a kollektív memóriában elraktározódnak, és az európai emberek úgy érzik, hogy a vezetés inkompetens és nem tudja megoldani a problémákat. Kiemelte: ez történt a pandémiánál és az ukrajnai háborúnál is.
Az EU szomszédságában zajló háborúval kapcsolatban elmondta, a globalizáció a szemünk előtt bomladozik különböző szigetekre, új világrend alakul, amelyben Európa nem találja a helyét.
A stratégiai igazgató szerint az Európai Unió nagyon aktívan rá kívánja erőltetni az akaratát a tagállamokra, ezt látjuk a szankciós politikánál is, amelyről nagyon sokan bebizonyították, hogy nem működik. – Az EU-ban azt a következtetést vonták le, hogy ha valami nem működik, azt erőltetni kell – jegyezte meg, hozzátéve, hogy sajnos ez a brüsszeli fősodor álláspontja.
Kovács István szerint az Európai Unió kilátásai nem túl biztatóak a jövőben sem, mivel a jelenlegi vezetés túl van azon a ponton, hogy arcvesztés nélkül visszafordulhatna. Az Európai Parlamentben (EP) nemrég kirobbant korrupciós ügy szerinte még csak a jéghegy csúcsa lehet, és valójában az egész brüsszeli elit sáros. Elmagyarázta, hogy a 2024-es európai parlamenti választások közeledtével az EU álproblémákat fog generálni annak érdekében, hogy elterelje a figyelmet a súlyos gondokról, amelyeket nem tud megoldani. Hozzátette: a magyar jogállamiságról szóló vita ennek a színjátéknak a része.
Brüsszel a csúcsjelölti rendszerben látja majd a megoldást, ami egyértelműen a föderális Európa irányába való elmozdulás
– hangsúlyozta Kovács Attila európai uniós kutatási igazgató a 2024 májusában esedékes EP-választás kapcsán. A voksolásról szóló reformok ugyanis újra az uniós napirendre kerültek, ezek közé tartozik az is, hogy az az európai párt vezesse az EU végrehajtó szervét, az Európai Bizottságot (EB), amelyik a legtöbb parlamenti mandátumot kapja. E forgatókönyv szerint mindegyik európai párt saját jelöltet állítana az EB elnöki posztjára. A felvetett reformok közé tartozna még továbbá a transznacionális lista is, vagyis hogy az uniós állampolgárok ne csak saját nemzetük képviselőire szavazzanak, hanem egy közös uniós választókerületen belül döntenének a többi mandátum sorsáról.
Kovács Attila arról is beszélt, hogy a következő időszakban az európai politikát meghatározzák majd a tagállami választások.
Kifejtette, Csehországban ezen a héten választanak új elnököt, Finnországban és Lengyelországban pedig parlamenti választásokat tartanak idén – ez utóbbinak magyar vonatkozása is lesz a jogállamisági vita kapcsán. Kovács Attila kifejezte reményét, hogy a lengyelországi voksolást követően talán enyhülhet az uniós intézmények szorítása Lengyelországon és Magyarországon.
– Erőteljes nyomás lesz a svéd kormányon, hogy Magyarországgal szemben keményen lépjen fel – jelentette ki azzal kapcsolatban, hogy január elsejével Svédország vette át az unió soros elnökségét, amelynek egyik elsődleges prioritása a jogállamiság és a demokrácia betartatása. Megjegyezte továbbá: a 2023-as évet az Európai Unió biztonságpolitikájának kérdése, például a védelmi ipar fejlesztése fogja áthatni.
