Szijjártó Péter: Magyarország és Szerbia egy sorsközösség tagjai

A külügyminiszter hangsúlyozta: a két országot egyszerre sújtja a háború és az illegális migráció.

Szijjártó Péter a szerb külügyminiszterrel tárgyalt Fotó: Bruzák Noémi

Szijjártó Péter elmondta, Magyarországon ma a tározókban lévő földgáz mennyisége az éves felhasználás 42 százalékát fedezi, hazánk energiaellátása tehát biztonságban van, nagyrészt a Szerbián keresztüli tranzitnak köszönhetően. Kiemelte: a két ország közti kereskedelmi forgalom 75 százalékkal nőtt tavaly, vagyis hatalmas rekordot döntött.

Az a tény, hogy stratégiai partnerek vagyunk, nemcsak egy papírra vetett nyilatkozat, számos kérdést megoldunk közös érdekből, ami mindkét ország polgárainak érdekeit szolgálja

– jelentette ki a közös sajtótájékoztatón Ivica Dacsics szerb miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter. 

Megerősítette, hogy a háború, az abból fakadó energiaválság és a migráció a legnagyobb kihívások jelenleg a két ország életében. – Ezeket a válságokat nem mi okoztuk, mégis kénytelenek vagyunk segítséget keresni, hogy megoldást találjunk – nyilatkozta a szerb külügyminiszter. Hozzátette: Szerbiát elsősorban nem az érdekli, honnan jön a földgáz, hanem hogy az ország ellátása biztosított legyen, hiszen ígéretekkel nem tudnak fűteni az állampolgárok.

A határaikon egyre erősödő migrációs nyomással kapcsolatban pedig határozottan kijelentette: 

Szerbia nem szeretne a migránsok parkolópályája lenni, ezért folytatják a vízumpolitika összehangolását az Európai Unióval.

Ivica Dacsics arról is beszélt, a magyar–szerb kapcsolatok erősségét alátámasztja, hogy a magyar külügyminiszter minden lehetséges alkalommal szorgalmazza Szerbia felvételét az Európai Unióba, illetve mindig kiemelni, hogy elégedett a magyar kisebbség helyzetével Szerbiában. 

– Szerbia nagyon határozottan kiáll amellett, hogy Koszovóban őrizzük meg a békét és a stabilitást. Koszovó kérdése csak kompromisszummal oldható meg – válaszolta Ivica Dacsics a Magyar Nemzet azon kérdésére, mit tesz a szerb kormány annak érdekében, hogy ne eszkalálódjon, ne váljon fegyveres konfliktussá a Koszovó és Szerbia közti feszült helyzet. 

A szerb külügyminiszter kifejtette, hogy Szerbiának két autonóm tartománya van, a Vajdaság és Koszovó – ez utóbbi terület függetlenségét viszont a világ több országa is elfogadta anélkül, hogy Belgrád rábólintott volna. 

Kinek van joga azt követelni, hogy Szerbia mondjon le saját területi integritásáról? 

– vetette fel Ivica Dacsics, összehasonlítva a helyzetet azzal, hogy Ukrajna területi épségének megsértése ellen milyen sokan felszólaltak. 

Szijjártó Péter elmondta, Szerbia és Koszovó kompromisszumkeresését veszélyeztetné, ha bármelyik európai formáció felvenné tagjai közé Koszovót, ezért a magyar kormány nemmel fog szavazni arra, hogy Koszovót felvegyék-e az Európa Tanácsba.

Hozzáfűzte: Magyarország is abban érdekelt, hogy valós párbeszéd jöjjön létre a felek között, ezért is vállalta hazánk korábban a Kfor (a NATO koszovói békefenntartó műveletének) vezetését, hogy a békéhez hozzá tudjunk járulni.

Koszovó 2008-ban egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét Szerbiától, a többségében albánok lakta területre azonban Belgrád továbbra is saját déli tartományként tekint. Koszovóban mintegy százezer szerb él, körülbelül felük a vitatott terület északi részén. A feszültség újra és újra fellángol a két nemzetiség között, legutóbb az ortodox szenteste napján, január 6-án nyitott tüzet egy albán két koszovói szerb fiatalra. 

Ivica Dacsics a nap folyamán Orbán Viktor miniszterelnökkel is találkozott, aki a Karmelita kolostorban fogadta a szerb külügyminisztert, a belgrádi kormány miniszterelnök-helyettesét – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát irányító helyettes államtitkár.

Orbán Viktor miniszterelnök fogadja Ivica Dacsics szerb külügyminisztert a Karmelita kolostorban 2023. január 10-én Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter fogadja hivatalában Ivica Dacsics szerb külügyminisztert 2023. január 10-én (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)