A február 10-én több ember brutális megverésével járó támadássorozat elkövetői minden bizonnyal a Pörölyös banda nevű szélsőbaloldali radikális szervezet tagjai lehettek – írja az Ein Prozent nevű németországi mozgalom honlapja. Az Ein Prozent kutatómunkája nyomán, melynek során a rendelkezésre álló videófelvételeket és a témában született beszámolókat tanulmányozták, arról számol be, hogy a támadások minden részletükben emlékeztetnek a csoport támadásaira.
A portál szerint a kommandós taktikákat idéző elkövetési mód központi eleme a meglepetésszerű rajtaütés, a hatékonyság és a minél nagyobb mértékű rombolás, sokszor életveszély okozásának vágyából kialakított jelentős túlerőben. A kiképzett támadókon kívül a csoportokban mindig volt egy, a parancsokat kiadó vezető, illetve még egy személy, aki az „első kapcsolatfelvételért” felelős: ártalmatlannak tűnő kérdésekkel szólítja meg a célpontot. (T. Zoltán esetében ez a kitörés emléktúrára vonatkozott, amivel egyből megbizonyosodtak arról is, hogy számukra „megfelelő” személyt fognak megtámadni.)
Mindig felmérték, hogy az áldozat önállóan képes lehet-e hatékonyan védekezni: elálltak például a támadástól, ha valamilyen éles vagy nehéz és tompa tárgyat láttak a kiszemelt alanynál. Amennyiben a járókelők a megtámadott segítségére siettek, akkor ellenük paprikaspray-vel védekeztek; ha nem volt ellenállás, a spray-t az áldozatra fújták. A rajtaütéseket többnyire a nézeteikkel ellentétes politikai oldalhoz kötődő demonstráció vagy tömegrendezvény végén távozó, egyébként békés személyek ellen alkalmazták: ezeket a célpontokat hívják „kilépőknek”.
A PestiSrácok úgy tudja, szakértők vizsgálják, hogy a budapesti támadások során alkalmazott módszerek, a használt eszközök és az elszenvedett sérülések alapján élet kioltására alkalmasak voltak-e a támadások, mivel úgy jóval súlyosabb vádpontok is lehetnek. Tekintettel arra, hogy a támadásokat szervezetten, összehangoltan, csoportosan követték el, jó eséllyel terrorcselekmény vádja is felmerül.
A rajtaütésszerű támadásokon túl a banda „projektekkel” is foglalkozott. Ez volt az álneve azoknak az áldozatoknak, akiket hosszabb, többnyire a közösségi médiában végrehajtott kutatómunkával választottak ki és tanulmányoztak, mielőtt – tipikusan a lakóhelyük környékén – lecsaptak rájuk.
A rendszerváltás utáni legnagyobb németországi, a szélsőbaloldal elleni per
A Pörölyös bandát a 2010-es évek közepén alapította Lisa Engel és barátja, Johann Guntermann annak érdekében, hogy velük szemben álló politikai nézeteket valló személyek ellen harcoljanak a fenti elkövetési módok révén. (Nevük onnan származik, hogy a minél jelentősebb sérülésokozás érdekében kalapácsokat is használtak a támadásokhoz.) Lina Engelt 2020-ban vették őrizetbe, azóta a drezdai tartományi bíróságon folyik a pere. Maga a csoport ezt követően is működött; nagyobb sajtónyilvánosságot 2022 nyarán kapott, amikor a német alkotmányvédelemmel együttműködő egyik tagjuk mindent kiteregetett a Pörölyös bandáról. Lina Engelt és bűntársait jelenleg tizennyolc személy megfigyelésével, megtámadásával, megkínzásával, esetenként halálos sérülés okozásával vádolják. A banda vezetéséből hárman szabadlábon vannak, Johann Guntermann közel két éve szökésben van.
