Országjárásba kezd a jobboldali ellenzék
A Koszovóról szóló francia–német javaslat aláírása a terület függetlenségét és egy Nagy-Albánia létrehozását jelentené. Így értékelték a jelenlegi helyzetet szerb jobboldali ellenzéki pártok egy, a dél-szerbiai Nisben szervezett lakossági fórumon. A parlamenti pártok azt kifogásolják, hogy Alekszandar Vucsics szerb elnök úgy nyilatkozott, hogy hajlandó az EU-s dokumentum alapján tárgyalni Koszovó jövőjéről.
Bosko Obradovic, a Dveri Mozgalom vezetője a rendezvényen hangsúlyozta: széles körű politikai egységre van szükség Szerbiában, így tud az ország szembeszállni a nyugati ultimátumokkal, amelyek Koszovó esetleges elismerése mellett arról is szólnak, hogy Belgrád vezessen be szankciókat Moszkva ellen.
Az álláspontjukkal a pártok országjárásba kezdenek.
Edi Rama: Az albánoknak egyesülniük kell
A szerb ellenzék tehát attól fél, hogy létrehozzák az ún. Nagy-Albániát, amelyet Koszovó és Albánia alkothat. Korábban egyébként erről az elképzelésről az albán miniszterelnök is beszélt. Edi Rama a koszovói függetlenség kikiáltásának évfordulója kapcsán úgy nyilatkozott, hogy az albánoknak egyesülniük kell.
Szerbiának el kell ismernie Koszovót és elnézést kell kérnie a Koszovó területén elkövetett háborús bűnökért, az albánoknak pedig végül egyesülniük kell
– mondta a tiranai politikus a Klan TV-nek.
Hétfőn Brüsszelben tárgyal Vucsics és Kurti
A nyugat minél hamarabb megállapodást akar Koszovó és Szerbia között. Ennek részeként február 27-én már Brüsszelben a legmagasabb szinten egyeztet Belgrád és Pristina, uniós közvetítéssel. Ezt megelőzően Alekszandar Vucsics Abu Dzabiban vett részt a nemzetközi fegyverkiállításon.
Az államfő a Pink TV-nek a helyszínen adott interjúban elmondta: tovább fokozódik az ukrajnai háború, mert egyik fél sem akar békét, hanem csak legyőzni a másikat. Szerbiában éppen ezért a legfontosabb feladat a béke megőrzése és az, hogy tovább erősödjön az ország gazdasága.
Vucsics szerint a nyugat ki akarja venni a koszovói kártyát Vlagyimir Putyin kezéből, és a szankciók kapcsán is nő majd a nyomás Belgrádra.
Mint az államfő fogalmazott, nem akarja másra hárítani a felelősséget, de már 2008-ban felállították a határt Szerbia és Koszovó között. Hozzátette: az embereknek meg kell érteniük, hogy a helyzet nem Szerbiának kedvez, és amikor ő ezt állítja, rögtön árulónak nevezik.
Az eredeti cikk Nagy-Albánia születhet a Balkánon címen a V4NA oldalán érhető el.
