William Burns egy washingtoni egyetemen tartott előadásában azt is megjegyezte, mindez nem jelenti azt, hogy a kínai vezető eldöntötte, 2027-ben vagy máskor megtámadja a szigetet, viszont jó jelzi a céljait.
A Központi Hírszerző Ügynökség, a CIA vezetője hírszerzési információkra hivatkozó elemzésében hangsúlyozta, hogy
nem szabad alábecsülni a kínai elnök Tajvanra vonatkozó ambícióit, még akkor sem, ha Hszi Csin-pingre „kijózanítóan” hatott az orosz hadsereg teljesítménye Ukrajnában, és ebből megpróbálja levonni a tanulságokat.
A kínai–orosz viszonyról William Burns azt mondta: hiba volna a két fél egymás iránti elköteleződését alábecsülni, ugyanakkor ez nem egy korlátok nélküli barátság.
Korábban írt róla a Magyar Nemzet, hogy szakértők szerint nem győzné le Kína Tajvant egy esetleges háborúban.
A washingtoni székhelyű Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának tanulmánya szerint egy Tajvan elleni esetleges invázió esetén mindkét fél jelentős veszteségeket szenvedne el.
A január elején közzétett jelentés készítői 24, korábban végrehajtott háborús szimulációs gyakorlat tapasztalataiból indultak ki, és arra jutottak, hogy egy esetleges kínai támadás esetén Tajvan a legtöbb esetben képes lenne független és demokratikus berendezkedésű maradni, ezért azonban minden részt vevő államnak óriási árat kellene fizetnie.
Borítókép: Haditengerészek a kínai Népi Felszabadító Hadsereg Haditengerészete megalakulásának 70. évfordulója alkalmából tartott katonai parádén a kelet-kínai Santung tartományban fekvő Csingtao városban 2019. április 22-én (Fotó: MTI/EPA/Vu Hong)
