Igény van a magyar kulturális rendezvényekre Moldvában, ezeknek is köszönhető, hogy bátrabban vállalják identitásukat a moldvai csángómagyarok – mondta az MTI-nek Pogár László, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) elnöke abból az alkalomból, hogy szombaton Bákóban ismét megszervezik a csángó települések közös farsangbúcsúztató rendezvényét.
A moldvai csángómagyar szervezeteket tömörítő szövetség elnöke emlékeztetett: a felnőtt hagyományőrzők két év kényszerszünet után gyűlnek össze újra Bákóban, és éppen a járvány mutatta meg, hogy milyen nagy igény van a rendezvényre.
Akkor kezdtük értékelni igazából, a településekről akkor jöttek a visszajelzések, hogy mennyire jó volt, amíg meg lehetett szervezni
– idézte fel. Az MCSMSZ elnöke szerint a rendezvény jó alkalom arra, hogy a különböző moldvai településeken élők találkozzanak, kapcsolatokat, barátságokat alakítsanak ki, megismerjék egymás énekeit, táncait.
A csángómagyar kultúra szempontjából fontos Moldvában is „mozogni” – mondta az elnök. Szerinte a találkozók iránti igényt mutatja, hogy ma már ezerkétszázan is regisztrálnak egy-egy rendezvényre.
Elmondhatjuk, hogy az emberek a megye és a régió szintjén is bátrabbak az első évekhez képest
– jelentette ki Pogár László. Kiemelte: ez a moldvai településeken a magyar kormány támogatásával elindult magyar oktatási programnak és a kulturális rendezvényeknek is köszönhető. Úgy látja, az eredményekhez akár egy évtizednek is el kell telnie, egy generációnak kell felnőnie, hogy megmutatkozzanak, de ma már egyértelmű a fejlődés.
A magyar oktatási programban 1800 gyerek vesz részt 34 moldvai településen bölcsődétől nyolcadik osztályig. A csíkszeredai csángó kollégiumban is van 54 középiskolás, aki a város magyar iskoláiban tanul, és hetven körüli a Bákóba ingázó csángó magyar középiskolások száma.
A moldvai csángó falvakban ösztöndíj- és étkeztetési program, illetve számos iskolán kívüli tevékenység érhető el. Többek között a helyi népdalokat, néptáncokat is itt sajátítják el a gyerekek, és hangszereken is tanulnak játszani.
Pogár László megerősítette: a fejlődést a 2021-es népszámlálás előzetes eredményei is visszatükrözik.
Tavaly Bákó megyében 353 személlyel többen vallották magukat magyarnak, mint 2011-ben: akkor 4208, tavaly 4561 volt ez a szám.
Ez nem a demográfiai folyamatok eredménye – fejtette ki –, hiszen Románia többi megyéjéhez hasonlóan Bákóban is fogy a népesség, hanem azé, hogy a csángók inkább vállalják magyar identitásukat.
A moldvai csángómagyarok farsangzáró rendezvényét szombaton délután öt órától tartják Bákóban. A program elnevezése, Csontkirály és Babkirály a farsang utolsó napjához, húshagyó keddhez kapcsolódik.
Több csángómagyar faluban húshagyó kedden este meséltek az öregek arról, hogy éjfélkor Csontkirály és Babkirály megküzd egymással, és a küzdelem Babkirály, a böjt győzelmével végződik.
A rendezvényen a budai Szályka Rózsa, a diószéni Csenderes, a dumbravéni Gyöngyvirág, a klézsei Küs Klézse Szárnya, a külsőrekecsini Félöves, a háromkúti, a kosteleki, a lábnyiki és az újfalusi hagyományőrző csoportok, a hangszeres népzeneoktatási program ifjú zenészei és erdélyi vendégként a nyárádszeredai Bekecs Néptáncszínház lép színpadra. A talpalávalóról moldvai, erdélyi és magyarországi zenészek gondoskodnak.
