A Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány és a Válaszút Népművészeti Egyesület huszonhatodik alkalommal rendezi meg a Csángó bált a budapesti Bálnában. Mint közleményükben írják, huszonhat évvel ezelőtt az első budapesti rendezvény szervezői azért fogtak össze, hogy ráirányítsák a Kárpát-medencei és a nemzetközi közvélemény figyelmét egy veszélyeztetett, törékeny és kiszolgáltatott népcsoportra, a moldvai, gyimesi és hétfalusi csángókra, az általuk hordozott különleges értékekre.
Céljuk az volt, hogy segítsék a csángó közösségek fennmaradását, valamint bemutassák a moldvai és a gyimesi csángó magyarok rendkívül régies, páratlanul gazdag népművészetét és hagyományait a közönségnek.
Fesztiváljukkal szeretnének alkalmat teremteni arra, hogy a közép- és a kora újkori magyar és európai kultúra számos elemét máig megőrző csángó magyarok bemutathassák viseleteiket, szokásaikat, zenéjüket és táncaikat egy színpadi műsor formájában.
Délután fél ötkor kezdődik a program a Kőketánc gyermektáncházzal, amelynek a korábbi években hatalmas sikere volt a kisgyermekes családok körében.
Huszonöt éves múltra tekint vissza a Csángó bál
– mondta lapunknak Diószegi László, hozzátéve: a műsorok arra fókuszálnak, hogy az egyedülállóan érdekes és archaikus csángó népművészetet megismertessék a közönséggel. Voltak elágazások, amikor például Domokos Pál Péter vagy a nagy csángó kutató, Kallós Zoltán tevékenységét mutatták be.
Az idei évben arra jutottunk, hogy azt a különleges csángó világot ismertetjük meg, amely a kortárs költészetet és írókat jelenti.
Diószegi László ennek kapcsán úgy fogalmazott: annak ellenére, hogy évszázadokon keresztül nem volt magyar oktatás és néhány kivételtől eltekintve anyanyelvi egyházi hitélet sem Moldvában, kialakult egy olyan csángó értelmiségi kör, köztük egy írói, költői világ, amely nagyon karakteres, a magyar irodalmi kultúra része, de mélyen gyökerezik a csángó világban. Az idei bál központi műsora négy moldvai csángó költőt, írót és egy fiatal gyimesi csángót mutat be.
