– Az elmúlt század történelme és a közelmúlt történései mindenre felvértezték a kárpátaljai magyarságot. A pandémiával szemben megtanultunk védekezni, s vele élni, mire ezen túl voltunk szerencsésen, egy következő kataklizmával, a kialakult háborús helyzettel kellett szembenéznünk, amire nem számítottunk – kezdte értékelését Pál Katalin, a Hagyományok Háza Hálózat kárpátaljai vezetője, aki az egy évvel ezelőtt kirobbant háború kapcsán elmondta, hogy a február–márciusi ijedelem után számot vetettek a kialakult tragikus helyzettel, amihez igyekeztek alkalmazkodni.
A Hagyományok Háza Hálózat – Kárpátalja munkatársai úgy fogalmaztak, honfitársaink igénylik a törődést, ami azt is jelenti, hogy a nehéz helyzet ellenére sem léphetnek hátrább, nem adhatják föl, folyamatosan támogatniuk kell a magyar közösséget abban, hogy kultúráját, identitását megőrizve vészelje át a nehéz időket. Tizenhét programot terveztek az elmúlt évre, amiket egy esemény kivételével meg is valósítottak.
A különböző versenyeket a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetséggel és a Génius Jótékonysági Alapítvánnyal összefogva szervezték meg, az „Által mennék én a Tiszán…” népdaléneklési versenyt márciusban online formában tudták lebonyolítani. A jelentkezők számával azonban így is elégedettek. Megtartották a Szól a fülemüle VIII. Kárpátaljai népzenei és néptánc-tehetségkutató verseny döntőjét, amit általában egy elődöntő előz meg. Idén viszont csupán egyfordulós versenyen bonyolították le a rendezvényt, de a háborús körülmények mellett ezzel is nagyon elégedettek lehetnek azok, akiknek fontos a kárpátaljai magyarság sorsa.
A nagyrendezvények mellett hetente szervezték meg azokat a műhelyfoglalkozásokat, amelyek rendszerességüknek köszönhetően is fontos pillérei a tradíciók fennmaradásának.
– Különösen nagy figyelmet fordítottunk a hagyományőrzés az óvodában elnevezésű programsorozatra. E kezdeményezést egy hónap kivételével – mivel a tanintézmények zárva voltak – maradéktalanul folytattuk. Beregszászban, Visken, Tiszabökényben és Forgolányban nyolc csoportban szerveztünk hagyományőrző foglalkozásokat – foglalta össze a hálózat vezetője, hozzátéve: – Amennyiben a beszámolóból kiemelhetek valamit, azok a képzéseink lehetnek.
Amit nem tudtunk Kárpátalján megvalósítani, azt Magyarországon szerveztük meg. Ezek között említhetem a viseletvarró tanfolyamot, a néptáncoktatói módszertani képzést és a kézművesképzést
– egészítette ki a hálózatvezető, aki külön kiemelte, mennyire fontos esemény volt a közösség életében a 26. Kárpátaljai népzene-, néptánc- és kézművestábor, amin mintegy félszáz kárpátaljai gyerek vehetett részt. A rendezvénynek a háborús körülmények miatt ez alkalommal az anyaország adott otthont. A hagyományos mentortalálkozót azonban sikerült Kárpátalján megszervezni, s a rendezvényen 630 fő vett részt. Pál Katalin hangsúlyozta, mennyire hálás az ukrajnai magyarság a magyarországi oktatóknak, akik a nehézségek ellenére is vállalták az utazást.
