Parlamenti választásokat tartanak vasárnap Észtországban, ahol a kampányt szinte teljes mértékben átszövi az orosz–ukrán háború.
Az 1,3 milliós posztszovjet állam ugyanis szintén tart Moszkva agressziójától, tekintve, hogy Oroszország a keleti szomszédja és lakosságának mintegy negyede orosz nemzetiségű.
– Úgy is mondhatnánk, hogy nekünk, észteknek van tapasztalatunk Oroszországgal kapcsolatban – fogalmazott az ország miniszterelnöke, Kaja Kallas, aki a Moszkvával szembeni szankciók és az ukrajnai fegyverszállítás fokozásának egyik fő szószólója.
A lakosság körében pedig úgy tűnik, visszhangra talál Kallas álláspontja, hiszen pártja vezeti a felméréseket. A közvélemény-kutatások szerint a liberális Reformpárt 28, a Konzervatív Néppárt (EKRE) 17, a Centrumpárt 16 százalékot szerezhet. Az előrejelzés alapján a liberális Észtország 200 nevű párt 14 százalékkal szintén bejuthat a 101 fős parlamentbe, annak ellenére, hogy 2019-ben nem érte el az ötszázalékos küszöböt. A szociáldemokratáknak tíz, a Haza Pártnak pedig nyolc százalékot becsülnek, míg a Zöldek mindössze két százalékhoz juthatnak.
Elképzelhető ugyanakkor, hogy a 45 éves miniszterelnöknek hasonló forgatókönyvvel kell szembenéznie, mint az előző választásokon.
Kaja Kallas pártja már 2019-ben is győzelmet aratott, parlamenti többséget azonban nem szerzett, és mivel koalíciót sem tudott alakítani, ellenzékben maradt.
A kormányzás ezzel a második helyet megszerző, két kisebb párttal szövetségre lépő Centrumpárthoz került, Jüri Ratas vezetésével. Ám ez a koalíció 2021-ben felbomlott, miután a centrista párt korrupciós ügybe keveredett. Jüri Ratas lemondott pozíciójáról – annak ellenére, hogy őt személy szerint semmiféle gyanú nem érte –, ami után Kaja Kallast kérte fel kormányalakításra az akkori elnök. A liberális politikus visszavette a kormányzásba a centristákat, ám a frigy rövid életű volt, 2022-ben a Centrumpárt távozott a koalícióból a nézeteltérések miatt.
Kaja Kallas hatalma így jelenleg sincs bebetonozva, még egy választási győzelem esetén sem, mivel előfordulhat, hogy kiszorítják székéből az ellenzéki erők, mégpedig a Centrumpárt és az EKRE összefogása.
A három legerősebb észt párt egyébként mind egyetért Ukrajna támogatásában és a védelmi politika megerősítésében, kampányuk azonban eltér.
Míg a Reformpárt Kijev és az ukrajnai menekültek pártolását szorgalmazza elsősorban, az EKRE és a Centrumpárt leginkább azt hangsúlyozza kampánya alatt, hogy enyhíteni kell a háború megélhetési költségekre gyakorolt hatását. A jobboldal továbbá óvatosabb fegyverszállításra int. – Átadtuk a fegyvereinket, kifogytunk a tarackokból, amelyeket két-három év múlva tudunk majd pótolni. Mit tegyünk addig? – érvelt Martin Helme, az EKRE vezetője.
A Reformpárt és az EKRE választási kampányában továbbá egyaránt igyekszik megnyerni az alacsonyabb jövedelmű társadalmi rétegeket – amelyek hagyományosan a konzervatívokat támogatják.
Kaja Kallas kilátásba helyezte, hogy javít a szegényebb rétegek és a nyugdíjasok helyzetén, ám kérdéses, hogy ezzel az ígéretével magához csábíthatja-e az EKRE pártolóit.
A konzervatív párt erős szavazóbázist tudhat maga mögött bevándorlásellenes és a hagyományos családi értékeket hangsúlyozó álláspontjával is.
Amennyiben kormányt alakítana, az EKRE újra kitűzné annak a népszavazásnak a megtartását, amely arról szólna, hogy a magyar példát követve egy férfi és egy nő kapcsolataként rögzítsék az alkotmányban a házasság fogalmát. Mielőtt a liberális kormány levette volna a napirendről a kérdést, egy felmérés rámutatott, a lakosok 64 százaléka pártolta a konzervatív kezdeményezést. A referendumot eredetileg 2021 tavaszán tartották volna, ám az akkori kormányváltás keresztülhúzta a tervet.
