Vlagyimir Putyin orosz elnök véleményével, miszerint az orosz–ukrán háború a „Nyugat elhibázott politikája miatt tört ki” csupán a megkérdezettek 24 százaléka értett egyet, 59 százalékuk elutasította.
Az Avangarde az Európai Uniós szankciókról is megkérdezte a románokat, azokat csupán minden harmadik tartotta „teljes mértékben indokoltnak”.
A válaszadók közel harminc százaléka szerint Ukrajnának akár területeket is át kellene átengednie a béke érdekében Oroszországnak, a Nyugatnak pedig véget kell vetnie a Moszkva elleni szankcióknak.
A megkérdezettek 63 százaléka vélte úgy, hogy Románia jól járt az uniós tagsággal, míg 26 százalék szerint többet veszített általa, mint amennyit nyert.
Egy korábbi IRES-felmérés szerint a megkérdezettek közel fele vélte úgy, hogy Bukarest küldött fegyvereket Ukrajnának, ám a román hatóságok eddig nem erősítették meg támadófegyverek szállítását Kijevnek. Az orosz külügy szerint azonban a román humanitárius segélycsomagokban kis kaliberű fegyverek, lőszer és katonai felszerelés is van.
Bukarest eddig hivatalosan – sisakok és golyóálló mellények mellett – humanitárius segélyt (üzemanyagot, élelmiszert, gyógyszert stb.), illetve lőszert küldött Kijevnek.
Románia – további 17 európai országgal – hétfőn kijelentette, hogy kétmilliárd euró (788 milliárd forint) értékben küldenek közösen egymillió tüzérségi lőszert Ukrajnának.
A felmérésből az is kiderült, hogy tízből hat román fél egy esetleges orosz inváziótól – Románia tagja a NATO-nak. Nyolcvan százalékuk azonban bízik az atlanti szövetségi rendszer védelmében.
