Elbuktak a francia kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítványok

Mindössze kilenc képviselő szavazata hiányzott a hétfői szavazáskor.

Párizs, 2023. március 20. A francia kormány nyugdíjreformja ellen tüntetnek Párizsban, a háttérben az Invalidusok temploma 2023. március 20-án. Ellenzéki pártok bizalmatlansági indítványokat nyújtottak be a kormány ellen, mert a nyugdíjkorhatár 62-rõl 64 évre emelését elõirányzó törvényt a francia elnök parlamenti szavazás nélkül hirdeti ki az elfogadásához szükséges nemzegyûlési többség hiánya miatt. MTI/AP/Lewis Joly Fotó: Lewis Joly

Nem szavazta meg hétfő este a francia nemzetgyűlés a kormány megbuktatását célzó két bizalmatlansági indítványt, amelyeket az ellenzéki pártok nyújtottak be. A centrista kormány megbuktatásához 287 képviselő szavazatára lett volna szükség az 577 fős parlamentben, de csupán 278-an, majd 94-en voksoltak erre. A jobbközép Köztársaságiak párt – amely a mérleg nyelvét jelenti a parlamentben – már előre közölte, hogy nem fogja támogatni az indítványt.

Az ellenzéket felháborította, hogy Emmanuel Macron francia államfő múlt csütörtökön úgy döntött, hogy parlamenti szavazás nélkül hirdeti ki a vitatott nyugdíjreformot, miután a nemzetgyűlésben nem volt meg a többsége a törvénytervezet elfogadásához. A reform értelmében a nyugdíjkorhatár 62-ről 64 évre emelkedik. A parlamenti szavazás megkerülése újabb lendületet adott az utcai tiltakozásoknak is és a stratégiai ágazatokban csaknem két hete tartó gördülő sztrájkok folytatásához.

A reform népszerűtlenségét alátámasztja az a felmérés, amely szerint a franciák kétharmada a kormány bukását kívánja, Macron támogatottsága pedig a 2018–19-es sárgamellényes tüntetések óta nem volt ilyen alacsony: tavaly december óta nyolc százalékponttal 28 százalékra csökkent. – Macronnak ez már nem sokat számít, hiszen ez az utolsó elnöki ciklusa, de a pártjának igen, hiszen már megy a birkózás, hogy ki legyen az utódja – mondta korábban lapunknak Fejérdy Gergely, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója, aki szerint a szavazástól függetlenül az államfő kormányalakításra kényszerülhet, hogy csillapítsa a társadalmi feszültséget.

A hétfői szavazást megelőző parlamenti vitában az ellenzéki felszólalók azzal vádolták meg Macront, hogy a demokratikus intézményekre és normákra fittyet hányva hirdette ki a reformot. Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés frakcióvezetője – Macron második fordulós kihívója az előző két elnökválasztáson –  úgy vélte, az elnök olajat öntött a tűzre, s a kormánynak a szavazástól függetlenül le kellene mondania. Aurore Bergé, a kormányzó Reneszánsz párt frakcióvezetője viszont hevesen kritizálta az ellenzéket, amelyet szerinte az az egyetlen közös cél fog össze, hogy blokád alá helyezzék az országot. Azt is elmondta: a nyugdíjreformhoz bátorság kellett, mert nehezebb arra kérni a franciákat, hogy keményebben dolgozzanak, mint hamis ígéreteket tenni nekik.
   
Borítókép: A francia kormány nyugdíjreformja ellen tüntetnek Párizsban, a háttérben az Invalidusok temploma 2023. március 20-án. (Fotó: MTI/AP/Lewis Joly)