Tavaly 881 200 menedékkérő nyújtott be első alkalommal nemzetközi védelem iránti kérelmet az Európai Unió valamely tagállamában, ami az előző év 537 400-at is meghaladó adataihoz képest 64 százalékos emelkedés – közölte az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat csütörtökön.
Az EU egészében egymillió lakosra 1973 első alkalommal menedéket kérő jutott 2022-ben. Az EU tagországai közül az első alkalommal menedéket kérelmezők aránya Cipruson volt a legmagasabb, ahol egymillió lakosra 23 864 kérelmező jutott tavaly. Ciprust Ausztria (11 848) és Luxemburg (3711) követte.
Ezzel szemben a legalacsonyabb arányt (5) Magyarországon figyelték meg, majd Szlovákiában (92) és Csehországban (127).
Oroszország Ukrajna elleni háborúját követően az unió által biztosított átmeneti védelemben tavaly 4 331 200-an részesültek – derült ki az Eurostat jelentéséből. Az ideiglenes uniós védelem hozzáférést biztosít egyebek mellett az egészségügyi ellátáshoz, a munkaerőpiachoz és az állami oktatáshoz. Emellett uniós tartózkodást biztosít az Ukrajnából menekültek számára anélkül, hogy menekültügyi eljáráson kellene átesniük.
A kérelmezők legnagyobb csoportját tavaly – ahogy 2013 óta minden évben – a szíriai állampolgárok (131 970) alkották, akiket az afgán (113 495), majd a venezuelai (50 050), a török (49 720) és a kolumbiai (42 420) állampolgárok követték.
Orbán Viktor miniszterelnök és kormányai a 2015-ben kitört migrációs válság óta olyan bevándorlási politikát folytatnak, amely tiszteletben tart minden nemzetközi szabályozást és normát – hiszen mindenki, akinek menedékkérelmét a magyar hatóságok kedvezően bírálják el, menekültstátuszt kaphat Magyarországon.
Az eljárás egyszerű: a menedékkérelmet a szomszédos országokban lévő magyar nagykövetségeken keresztül lehet benyújtani. Amennyiben a hatóságok megadják a menedékjogot, a menekült beléphet Magyarországra.
A menedékjogi eljárásnak azonban van egy lényeges mozzanata. A legtöbb nemzetközileg elfogadott jogi forrás szerint a menedékkérőknek az általuk elért legelső biztonságos országban kell menedékjogot kérniük. Magyarország teljes mértékben ezen elv szerint jár el.
Így például némi gyanúra adhat okot, amikor egy bangladesi állampolgár jelenik meg a tengerparttal nem rendelkező Magyarország határában. A szigorú magyar szabályokból egyenesen következik tehát, hogy csak az folyamodik menedékkérelemhez a magyar hatóságokhoz, aki valóban jogosult rá.
Borítókép: illusztráció (Kisbenedek Attila/AFP)
