Nagy célt tűzött ki az ENSZ, de elképesztő pénzbe kerülne a megvalósítás

A világ lakosai 26 százalékának nincs tiszta ivóvize, 46 százalékának nincs hozzáférése WC-hez egy friss ENSZ-jelentés szerint.

Stanthorpe, 2019. október 4. Josh Frydenberg ausztrál kincstárnok, Dino Rizzato gyümölcstermesztõ és David Littleproud, a vízügy, a vidékfejlesztés és a rendkívüli ügyek minisztere egy kiszáradt víztározóban, a Queensland ausztrál tagállam Stanthorpe városának aszály sújtotta környékén mûködõ Cottonvale almáskertnél 2019. október 4-én. MTI/AAP/Mick Tsikas Fotó: Mick Tsikas

A kedden nyilvánosságra hozott 2023-as ENSZ Vízügyi világjelentés pontos képet alkot a hiányosságokról, amelyeket a világszervezet céljainak teljesítéséért meg kell oldania: 2030-ra mindenkinek biztosítani akarják a tiszta vízhez és az alapvető higiénia részét képező WC-hez való hozzáférést. 

Richard Connor, a tanulmány főszerkesztője sajtótájékoztatóján elmondta, a célok teljesítésének becsült költségei évente 600 milliárd és egybillió (milliószor millió) dollár között lehetnek. 

A jelentés szerint a vízfelhasználás a világon az elmúlt 40 évben évente durván egy százalékkal emelkedett, és várhatóan a népességnövekedés, a társadalmi-gazdasági fejlődés, valamint a változó fogyasztói szokások miatt 2050-ig hasonló ütemben fokozódik. Mivel a víz 70 százalékát a mezőgazdaság használja fel az egész világon, az öntözést hatékonyabbá kell tenni: egyes országokban már víztakarékos, úgynevezett csepegtető öntözést alkalmaznak. 

Connor elmondta, hogy az éghajlatváltozás hatására növekedni fog a szezonális vízhiány olyan régiókban, ahol jelenleg vízbőség jellemző, így Közép-Afrikában, Kelet-Ázsiában és Dél-Amerika egyes részein, valamint romlani fog a helyzet, ahol már most is vízszűkében vannak, többek között a Közel-Keleten és az afrikai Szaharában. 

Az ENSZ legmagasabb szintű vízügyi fórumának keddi ülésén Áder János, Magyarország korábbi köztársasági elnöke is felszólalt.

Az ENSZ szerdán kezdődő háromnapos vízügyi konferenciájának előadói listáján 171 ország, több mint száz miniszter és több mint húsz szervezet szerepel. Áder János elmondta, hogy szintén 2015-ben fogadták el a világ országai a fenntartható fejlődés 15 célját. Ez legalább olyan fontos döntés volt, mint a párizsi megállapodás elfogadása és amit tekintve szintén távolabb áll a világ a céloktól, mint csaknem nyolc évvel ezelőtt. Ezen belül a vízről és higiéniáról szóló célkitűzés megvalósulásától is távolabb állunk, mint 2015-ben.

A jelen kihívásaira utalva a volt államfő felhívta a figyelmet arra, hogy a népesség és az energiafogyasztás növekedése exponenciálisan növeli meg a víz iránti igényt. A mostani tendenciák folytatódása esetén 2050-re a világ akkor várt népességének mintegy fele él majd vízhiányos régióban.

Áder János az ENSZ ülésén Magyarország vízzel kapcsolatos intézkedéseivel kapcsolatban beszámolt a négyezer kilométernyi folyami gátrendszer karbantartásáról, az elmúlt tíz évben a biodiverzitásra, a nemzeti parkok fejlesztésére fordított 41 milliárd forintról, valamint a világon egyedülálló Duna–Dráva–Mura bioszférarezervátum megalakításáról öt ország részvételével. 

A volt köztársasági elnök Magyarország eredményei között említette azt is, hogy a szennyvizek 95 százaléka tisztítottan kerül vissza a környezetbe.

Borítókép: Josh Frydenberg ausztrál kincstárnok, Dino Rizzato gyümölcstermesztő és David Littleproud, a vízügy, a vidékfejlesztés és a rendkívüli ügyek minisztere egy kiszáradt víztározóban, a Queensland ausztrál tagállam Stanthorpe városának aszály sújtotta környékén működő Cottonvale almáskertnél 2019. október 4-én (Forrás: MTI/AAP/Mick Tsikas)