A csúcsot már egyszer megrendezték 2021 decemberében, hazánk akkor sem kapott meghívást, ami azért is „meglepő”, mivel olyan országok, mint például Angola, Botswana, Dél-Afrika, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Malawi, Mexikó, Moldova, Mongólia, Pakisztán vagy Panama szerepeltek a vendéglistán − azt ugyanakkor nehéz elhinni, hogy ezekben az államokban demokratikusabb berendezkedés lenne, mint Magyarországon. Ez is jól mutatja, hogy hazánk kihagyása akkor is és most is − ahogyan a KKM is rámutatott − politikai okokra vezethető vissza.
Ez jelen esetben leginkább az ukrajnai háborúval kapcsolatos, a nyugati fősodrú állásponttól való eltérést jelenti: míg hazánk a mielőbbi béketárgyalások előmozdításában érdekelt, és ennek rendszeresen és következetesen hangot is ad, addig a nyugati államok, élükön az Egyesült Államokkal és a Biden-adminisztrációval, Ukrajna katonai támogatása mellett állnak.
Emellett az is bánthatja Bidenéket, hogy a magyar kormány Donald Trump korábbi amerikai elnökkel kifejezetten jó kapcsolatokat ápol. – Jól látható, hogy nem hívták meg azokat az országokat, amelyek vezetői jó kapcsolatot alakítottak ki az előző elnökkel, Donald Trumppal. Nem szorulunk rá arra, hogy bárki ilyen érettségivizsga-jelleggel bírálgassa a magyar demokrácia állapotát – fogalmazott még 2021-ben Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
Borítókép: Joe Biden amerikai elnök (Fotó: MTI/AP/Andrew Harnik)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!