Politikai okok miatt nem hívták meg hazánkat Bidenék demokráciacsúcsára

Joe Biden nem szokta meghívni Donald Trump barátait − reagált lapunknak eljuttatott közleményében a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) arra, hogy Magyarországot 2021 után idén sem hívták meg a Biden-adminisztráció „demokráciacsúcsára”. A vendéglistán ugyanakkor olyan államok is szerepelnek, melyek finoman szólva sem nevezhetők demokratikusabbnak hazánknál, ez pedig jól mutatja, hogy ismét politikai okokra vezethető vissza Magyarország kihagyása.

Washington, 2023. március 13. Joe Biden amerikai elnök az Egyesült Államok bankrendszerérõl beszél a washingtoni Fehér Házban 2023. március 13-án, miután néhány nappal korábban csõdbe ment a Silicon Valley Bank (SVB). MTI/AP/Andrew Harnik Fotó: Andrew Harnik

Joe Biden nem szokta meghívni Donald Trump barátait. Magyarország sem a háború, sem a migráció, sem a gender ügyében nem ért egyet Biden elnök politikájával. Ezekben a kérdésekben Trump elnök úrral értünk egyet

− reagált lapunknak eljuttatott közleményében a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) arra, hogy Magyarországot 2021 után idén sem hívták meg a Biden-adminisztráció idei „demokráciacsúcsára”.

A konferenciát március 28–30-án tartják. Washington 121 ország vezetőit hívta meg a virtuális és személyes eseményeket magába foglaló rendezvényre. A csúcson olyan témákról lesz szó, mint a korrupció elleni harc, az emberi jogok támogatása és a tekintélyuralmi rendszerek elleni küzdelem. 

Magyarország mellett sajtóértesülések szerint még egy NATO-tagállam, Törökország is kimaradt a meghívottak névsorából. 

A Népszava kérdésére válaszolva a budapesti amerikai nagykövetség szóvivője elmondta, „az eseményen részt vevő 121 külföldi partnert a kormányuknak a demokratikus elvek előmozdítása melletti elkötelezettsége alapján hívták meg”.

A csúcsot már egyszer megrendezték 2021 decemberében, hazánk akkor sem kapott meghívást, ami azért is „meglepő”, mivel olyan országok, mint például Angola, Botswana, Dél-Afrika, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Malawi, Mexikó, Moldova, Mongólia, Pakisztán vagy Panama szerepeltek a vendéglistán − azt ugyanakkor nehéz elhinni, hogy ezekben az államokban demokratikusabb berendezkedés lenne, mint Magyarországon. Ez is jól mutatja, hogy hazánk kihagyása akkor is és most is − ahogyan a KKM is rámutatott − politikai okokra vezethető vissza. 

Ez jelen esetben leginkább az ukrajnai háborúval kapcsolatos, a nyugati fősodrú állásponttól való eltérést jelenti: míg hazánk a mielőbbi béketárgyalások előmozdításában érdekelt, és ennek rendszeresen és következetesen hangot is ad, addig a nyugati államok, élükön az Egyesült Államokkal és a Biden-adminisztrációval, Ukrajna katonai támogatása mellett állnak. 

Emellett az is bánthatja Bidenéket, hogy a magyar kormány Donald Trump korábbi amerikai elnökkel kifejezetten jó kapcsolatokat ápol. – Jól látható, hogy nem hívták meg azokat az országokat, amelyek vezetői jó kapcsolatot alakítottak ki az előző elnökkel, Donald Trumppal. Nem szorulunk rá arra, hogy bárki ilyen érettségivizsga-jelleggel bírálgassa a magyar demokrácia állapotát – fogalmazott még 2021-ben Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

Borítókép: Joe Biden amerikai elnök (Fotó: MTI/AP/Andrew Harnik)