Több ezren tüntettek a szerb–koszovói megállapodás ellen

Több ezren vonultak utcára péntek este Belgrádban, hogy a Szerbia és Koszovó közötti viszony rendezésére kidolgozott francia–német javaslat ellen tüntessenek.

Magyar Nemzet
Forrás: MTI2023. 03. 18. 12:40
null
Belgrád, 2023. március 7. Szerb zászlót visz a kezében egy tüntetõ a koszovói béketárgyalások elleni tiltakozáson Belgrádban 2023. március 7-én. A tiltakozók a Szerbia és Koszovó közötti kapcsolat rendezését célzó úgynevezett francia-német javaslat elvetését és a béketárgyalások felfüggesztését követelték a szerb vezetéstõl. MTI/AP/Darko Vojinovic Fotó: Darko Vojinovic
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Alekszandar Vucsics szerb államfő és Albin Kurti koszovói miniszterelnök uniós meghívásra szombaton az észak-macedóniai Ohridban ül tárgyalóasztalhoz, hogy a 11 pontból álló javaslatban foglaltak részleteiről tárgyaljon. A javaslat egyik pontja szerint Szerbia a jövőben nem akadályozhatná Koszovó felvételét a nemzetközi szervezetekbe.

Az egy nappal korábbi belgrádi tiltakozáson becslések szerint körülbelül négyezer ember vett részt, hogy felhívja a politikusok figyelmét arra, ne engedjenek a követeléseknek, és Belgrád ne ismerje el Koszovó függetlenségét.

Az ultranacionalista szervezetek által szervezett belgrádi tüntetésen a tömeg a „Nincs megadás” és „Nem adjuk Koszovót” felkiáltásokat skandálta.

Milica Djurdjevic Stamenkovski, a Fogadalomtevők Szerb Pártjának elnöke pedig beszédében azt hangsúlyozta, hogy 

az uniós javaslat lehetővé teszi, hogy Koszovó Albániához csatlakozzon, és létrejöjjön az úgynevezett Nagy-Albánia, amely az elképzelések szerint a térség összes albán nemzetiségű emberének állama lenne.

Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. Amennyiben Koszovó felvételt nyer a nemzetközi szervezetekbe – mert Szerbia nem lobbizhat a nagyhatalmaknál ez ellen –, azzal Belgrád a gyakorlatban lehetővé tenné és elismerné, hogy Koszovót önálló államként kezeljék mindenhol.

Szerbia és Koszovó között 2013-ban kezdődött tárgyalássorozat uniós közvetítéssel, és noha a kapcsolat rendezése elősegítené mindkét ország európai integrációját, valós előrelépés azóta sem történt.

 

Borítókép: Szerb zászlót visz a kezében egy tüntető a koszovói béketárgyalások elleni tiltakozáson Belgrádban 2023. március 7-én. A tiltakozók a Szerbia és Koszovó közötti kapcsolat rendezését célzó úgynevezett francia–német javaslat elvetését és a béketárgyalások felfüggesztését követelték a szerb vezetéstől (Forrás: MTI/AP/Darko Vojinovic)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.