Új atomstratégia formálódik Moszkvában

Moszkva újra készenlétbe helyezte nukleáris kísérleti telepét.

Pleszeck, 2022. október 26. Az orosz védelmi minisztérium által közreadott videóról készített képen egy Jarsz típusú interkontinentális ballisztikus rakétát lőnek ki az orosz nukleáris erők gyakorlatán az északnyugat-oroszországi Pleszeckben 2022. október 26-án, az Ukrajna elleni orosz háború alatt. A Vlagyimir Putyin orosz elnök által videokonferencia keretében megtekintett gyakorlatokon ballisztikus rakétákat és robotrepülőgépeket lőttek ki, és a Kreml szerint az összes célba talált. MTI/AP/Az orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata

Putyin elnök újraírta a nukleáris stratégiai fegyveregyensúly kérdését. Felfüggesztette országa részvételét az utolsó megmaradt stratégiai fegyverzetkorlátozási egyezményben, az Új START-ban – de hangsúlyozta, hogy felfüggesztésről, nem pedig kilépésről van szó. 

Vlagyimir Putyin, aki a hadsereg főparancsnoka is egyben, kiadta a Roszatomnak és a védelmi minisztériumnak, hogy helyezzék készenlétbe Nyugat-Szibéria partjai előtt, az Északi-sarkkörtől északabbra elhelyezkedő óriási szigeten, Novaja Zemlján működő atomfegyver-kísérleti telepet. Korábban a Szovjetunió nukleáris kísérleteinek 95 százalékát itt hajtották végre. A Roszatom hatalmas katonai-polgári konszernjének részelemei, kutatóintézetek, gyárak foglalkoznak az oroszországi atomfegyverek tervezésével, gyártásával. A védelmi minisztérium dolga a fegyverekkel kapcsolatos egyéb technikai, szervezeti, logisztikai kérdésekkel való törődés.

Szergej Rjabkov oroszországi külügyminiszter-helyettes, aki az atomfegyverekkel kapcsolatos kérdéseket felügyeli, értelmezte Putyin szavait. Szerinte Moszkva sérelmeinek központjában két dolog áll: először is az orosz felfogás szerint az USA becsapta őket, amikor ötszáz, rendszerbe állított hidrogénbombáját átminősítette feltehetőleg taktikai (kisebb hatóerejű) atomfegyverré, amelyekre nem vonatkozott az Új START-egyezményben meghatározott számszerű korlátozás.

Másodszor a hidrogénbombákkal felszerelkezett Nagy-Britannia és Franciaország nukleáris ütőerejét továbbra sem számolják bele az egyezmény globális mérlegébe. Mindkét európai atomhatalom nukleáris ereje stratégiai bombákból áll.

Moszkvában arra gondolnak, hogy a hidegháború csúcsán, a múlt század hetvenes éveiben, nyolcvanas évei elején a Szovjetunió és az Egyesült Államok által rendszerben tartott, egyenként több tízezer nukleáris robbanófej korában a francia és az angol atomfegyverkészletek relatív súlya elhanyagolható volt. Ám a hidegháború (első szakasza) lezárásával a két nukleáris szuperhatalom, az Egyesült Államok és Oroszország a huszadára csökkentette a stratégiai robbanófejek számát, miközben Párizs és London változatlanul fenntartotta atomfegyver-arzenálját.

Tehát a két európai nukleáris hatalom relatív súlya a világon rendszerben tartott stratégiai nukleáris fegyverek számában megnőtt.

Egy másik atomhatalom azonban továbbra sem hajlandó semmiféle tárgyalásra nukleáris ütőereje korlátozásáról. Kína szerint a nukleáris fegyvermennyisége (kb. négyszáz stratégiai robbanófej) még mindig olyan mértékben elmarad a két szuperhatalométól, hogy nem látják értelmét az ilyen irányú fegyverzetkorlátozási tárgyalásokban való részvételnek. 

Kína kimondatlanul is gyakorlatilag az oroszok oldalán áll katonai kérdésekben. Ezt az általános politikai nyilatkozatok mellett a közösen végrehajtott szárazföldi, légi és tengeri hadgyakorlatok bizonyítják.

Európai viszonylatban sem Franciaországnak, sem Nagy-Britanniának nincsenek taktikai atomfegyverei. 

Franciaország több mint kétszáz kísérleti robbantást hajtott végre a múlt század közepén a Szaharában és Francia Polinézia korallszigetein.

A háromszáz francia robbanófej egy részét négy, erre a célra átalakított, kiképzett repülőszázad vadászbombázói, más részét pedig a négy atommeghajtású tengeralattjáróról felbocsátható ballisztikus rakéták hordozzák. Azonban a franciák nukleárisfegyver-politikája feltételezések szerint nem illeszkedik teljesen a NATO közös rendszerébe, megőrizték a Charles de Gaulle tábornok idején megvalósított, bizonyos fokú autonómiát. Ettől függetlenül a francia atomarzenál a nyugati katonai rendszer szerves elemét képezi.

Nagy-Britanniánál egyszerűbb a helyzet. Atomfegyvereit alapvetően az Egyesült Államoktól kapott, négy atommeghajtású Trident II., egyenként több nukleáris robbanófejjel felszerelt ballisztikus rakétán tartja, a Trident II.-esek pedig négy, Vanguard mintájú tengeralattjáróban vannak felszerelve. A négy tengeralattjáróból legalább egy (16 Trident II.-essel) állandó harckészültséget tart.

Borítókép: Orosz atomfegyver (Fotó: MTI/AP/Az orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata)