A haderőcsökkentés hírét feltehetőleg a helyiek is üdvözölni fogják, ugyanis az elmúlt időszakban egyre többen szólaltak fel a francia katonai jelenlét ellen. Tavaly májusban tüntetők százai vonultak fel a Dél-afrikai Köztársaság fővárosában, Pretoriában lévő francia nagykövetség előtt azt skandálva, hogy „Nyugat-Afrika nem a franciák gyarmata” és „Franciaországnak jóvátételt kell fizetnie gyarmati bűneiért”. A pretoriai tüntetések mellett Csádban is nagy megmozdulásokra került sor tavaly tavasszal, a demonstrálók szerint Párizs beavatkozik politikájukba, emiatt követelték a franciák távozását. Az év második felében már Nigerre is kiterjedtek a tüntetések, januárban pedig Burkina Fasóban követelték a francia erők távozását, mielőtt Párizzsal megállapodtak volna a francia erők kivonásáról.
Macron érkezésének azonban már kevésbé örülnek: Gabonban az ellenzék részéről többen elítélték látogatását, mert úgy tartják, a francia elnök beállt az ország jelenlegi elnöke, Ali Bongo Ondimba mögé. 1967 óta ugyanis az Ondimba család elnököl az országban, Ali Bongo elődje 2009-ig, 42 éven át édesapja, Omar Bongo Ondimba volt.
Az elnök afrikai útja az egyre növekvő kínai és orosz befolyás miatt is fontos, hétfői beszédében Macron is elismerte, hogy a kontinens versenyterületté vált.
Párizs egyre inkább vesztésre áll a kontinensen, különösen Nyugat-Afrikában, ahol pozíciói erodálódnak. És ott van Közép-Afrika, amelyet az elmúlt tíz-húsz évben elhanyagoltak, viszont megnőtt Kína, Oroszország és Törökország befolyása
– ismertette egy francia parlamenti szakértő az afrikai nagyhatalmi viszonyokat a La Libreville gaboni hírportálnak.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!