Új korszak kezdődik Franciaország Afrika-politikájában

„Új korszakot” jelentett be Emmanuel Macron francia köztársasági elnök Afrika-politikájában. Az államfő ígéretet tett arra, hogy csökkenti a katonák létszámát a kontinensen, különösen azokban az országokban, ahol egyre erősödnek a franciaellenes hangok, továbbá olyan partnerségi modellt helyezett kilátásba, melyben az afrikai országok nagyobb szerepet kapnának. Macron szerdán kezdi meg afrikai útját, amelynek a világpolitikában is nagy a jelentősége: igyekszik fellépni ugyanis Kína és Oroszország növekvő befolyásával szemben.

French soldiers patrol Timbuktu for the last time, in front of the Great Mosque, a few hours before the handover ceremony of the Barkhane military base to the Malian army in Timbuktu, on December 14, 2021. (Photo by FLORENT VERGNES / AFP) Fotó: AFP

– Az új korszaknak az a célja, hogy biztonsági jelenlétünket partnerségen alapuló megközelítésben alkalmazzuk – közölte Emmanuel Macron francia elnök, utalva arra, hogy Párizs gyökereiben készül megváltoztatni Afrika-politikáját. Az államfő szerdán kezdi meg nyugat-afrikai körútját, amelynek során Gabonba, Angolába, a Kongói Demokratikus Köztársaságba és Kongóba is ellátogat.

Az új Afrika-politika részeként Párizs csökkenteni fogja az afrikai országokban állomásozó katonái létszámát.

Becslések szerint háromezer francia katona maradhatott a térségben, miután tavaly véget ért a francia vezetésű Barkhane terrorellenes művelet. A műveletben részt vevő, Maliban állomásozó katonák egy részét Nigerbe csoportosították át, múlt héten pedig Burkina Faso jelentette be, hivatalosan is véget ért az országban a francia jelenlét, miután az ouagadougou-i vezetés nemrégiben felmondta a Párizzsal 2018-ban kötött katonai megállapodását.

A haderőcsökkentés hírét feltehetőleg a helyiek is üdvözölni fogják, ugyanis az elmúlt időszakban egyre többen szólaltak fel a francia katonai jelenlét ellen. Tavaly májusban tüntetők százai vonultak fel a Dél-afrikai Köztársaság fővárosában, Pretoriában lévő francia nagykövetség előtt azt skandálva, hogy „Nyugat-Afrika nem a franciák gyarmata” és „Franciaországnak jóvátételt kell fizetnie gyarmati bűneiért”. A pretoriai tüntetések mellett Csádban is nagy megmozdulásokra került sor tavaly tavasszal, a demonstrálók szerint Párizs beavatkozik politikájukba, emiatt követelték a franciák távozását. Az év második felében már Nigerre is kiterjedtek a tüntetések, januárban pedig Burkina Fasóban követelték a francia erők távozását, mielőtt Párizzsal megállapodtak volna a francia erők kivonásáról. 

Macron érkezésének azonban már kevésbé örülnek: Gabonban az ellenzék részéről többen elítélték látogatását, mert úgy tartják, a francia elnök beállt az ország jelenlegi elnöke, Ali Bongo Ondimba mögé. 1967 óta ugyanis az Ondimba család elnököl az országban, Ali Bongo elődje 2009-ig, 42 éven át édesapja, Omar Bongo Ondimba volt.

Az elnök afrikai útja az egyre növekvő kínai és orosz befolyás miatt is fontos, hétfői beszédében Macron is elismerte, hogy a kontinens versenyterületté vált.

Párizs egyre inkább vesztésre áll a kontinensen, különösen Nyugat-Afrikában, ahol pozíciói erodálódnak. És ott van Közép-Afrika, amelyet az elmúlt tíz-húsz évben elhanyagoltak, viszont megnőtt Kína, Oroszország és Törökország befolyása

– ismertette egy francia parlamenti szakértő az afrikai nagyhatalmi viszonyokat a La Libreville gaboni hírportálnak.

Borítókép: Francia katonák búcsúznak a timbuktui katonai bázistól 2021. december 14-én (Fotó: AFP/Florent Vergnes)