Veszendőben az amerikai értékek tisztelete

„Az amerikai patriotizmus a lélek, a meggyőződés és a célok kérdése, és nem a szülőhelyé” – mondta egykor Theodore Roosevelt az Egyesült Államok 26. elnöke. Egy friss felmérés megerősítést ad Roosevelt szavainak, ugyanis a változó, gondokkal és megosztottsággal tűzdelt Amerikában egyre kevesebben köteleződnek el a hagyományos értékek és a hazaszeretet mellett.

Magyar Nemzet
2023. 03. 28. 13:20
null
Washington, 2022. november 8. Az amerikai törvényhozás, a kongresszus washingtoni épülete, a Capitolium előtt, a Mallon lengő nemzeti zászlók alatt egy kocogó a félidős kongresszusi választások napján, 2022. november 8-án. MTI/EPA/Will Oliver
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

„Drámai a változás, mindez egy új és meglepő képet fest arról, hogy mennyire megváltozik Amerika. A megosztottság, a koronavírus, a rossz gazdasági helyzet megdöbbentő hatással van az alapértékeinkre” – fogalmazott Bill McInturff közvélemény-kutató a The Wall Strett Journal amerikai gazdasági lap által megrendelt felmérésére, amely többek között a gazdasági kilátásokat, az amerikai hazaszeretetet, a vallást, a gyermekvállalási kedvet és az LMBTQ-kérdéseket járta körül.

A márciusi felmérés szerint a hagyományos amerikai értékek – az alkotmány, a zászló, a szokások, a szimbólumok és a kultúra tisztelete, az egyén szabadsága, az individualizmus, az országért való odaadás, a lojalitás, az intézményi bizalom – támogatottsága 1998 óta visszaszorult, a pénz kivételével, amelynek 31-ről 43 százalékra nőtt meg a jelentősége az amerikaiak szemében.

A kutatása ugyanakkor pártok és korosztályok között is törésvonalat mutat, ugyanis a fiatalok és demokraták kevésbé értékelik a hagyományos amerikai értékeket az idősekhez és a republikánusokhoz képest.

A The Wall Street Journal hozzáteszi, hogy számos esemény „megtörte” a nemzeti egységet az első felmérésük óta, nevezetesen a szeptember 11-i terrortámadás, a gazdasági válság és az áthidalhatatlannak tűnő politikai ellentétek.

A CNN amerikai hírtelevízió hozzáteszi, hogy az egyre több iskolai lövöldözés, a megosztó törvények és az intézményi bizalom csökkenése is visszaszoríthatta az amerikai értékek támogatottságát.

A felmérés szerint az amerikai patriotizmus 38 százalékra csökkent az 1998-as 70 százalékhoz képest.

Azonban amíg a republikánusok 59 százaléka, addig a demokraták 23 százaléka szerint továbbra is fontos a hazaszeretet. Azonban négy válaszadóból hárman vélekedtek úgy, hogy az Egyesült Államok a legjobb, vagy az egyik legjobb ország a világon, noha közel a duplájára, 29 százalékra nőtt 2016 óta az a vélemény, hogy más országok jobbak az „ígéret földjénél”.

A kutatásban résztvevők 39 százaléka szerint „nagyon fontos” a vallás, ám ez 1998-ban még 62 százalék volt. Hasonló mértékben csökkent a közösség és annak értékei iránti elköteleződés is.

A gyermekvállalást már régóta nem emlegetik a legfontosabb kérdések között az amerikaiak, csupán minden harmadik válaszadó szerint fontos a gyermekvállalás, ez az ezredforduló végén még 59 százalék volt.

A népességügyi iroda (PBS) adatai azonban rávilágítanak, hogy a késői házasodás, a fogamzásgátlás elterjedése, az abortusz lehetősége, a gyermekvállalás költsége vagy a szabadságról való lemondás hiánya hogyan csökkentette a születési rátát.

A The Wall Street Journal felmérése szerint továbbá az amerikaiak 43 százaléka szerint „már eleget tettek” a transzneműek elfogadásáért – 33 százalék ellenében. Míg közel a válaszadók fele szerint nem tettek eleget a férfiak és nők közti egyenlőség tekintetében.

Ugyancsak a felük nyilatkozott úgy, hogy nem lenne hajlandó semleges neműként (they/them) megszólítani valakit – gyakran vált ki széles körű vitát a tengerentúlon, hogy az LMBTQ-közösség azon tagjai, akik sem férfinak, sem nőnek, vagy éppenséggel mind a kettőnek érzik magukat, semleges megszólítást követelnek maguknak egy beszélgetés során. Ellenzői szerint ez az ideológiai problémák mellett extra odafigyelést követel meg a beszélgető partnertől, sőt szerintük szólásszabadsági és véleménynyilvánítási aggályokat is felvet.

Borítókép: az amerikai törvényhozás, a kongresszus washingtoni épülete, a Capitolium előtt, a Mallon lengő nemzeti zászlók alatt egy kocogó a félidős kongresszusi választások napján, 2022. november 8-án (Forrás: MTI/EPA/Will Oliver)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.