Teljes csőd az Európai Unió és különösen Németország migrációs politikája, amely kifejezetten azokat a bevándorlókat csábítja a kontinensre, akik a jóléti állam szociális ellátórendszerét akarják kihasználni. Ezt a lesújtó véleményt egy Nyugaton elismert szaktekintély, Ruud Koopmans, a berlini Humboldt Egyetem holland származású migrációkutató professzora fogalmazta meg egy, a Bild magazinnak adott hétfői interjúban. A bevezetőben az újság megjegyzi, hogy Németország az első számú migrációs célország az EU-ban. Az ország jelenleg 2015 óta a legnagyobb migrációs válságban van. Tavaly 217 ezer első menedékkérelmet nyújtottak be, 2023 első negyedévében pedig már több mint nyolcezer kérelmet regisztráltak és csaknem húszezer illegális bevándorló érkezett.
Mindez nem véletlen, hiszen az európai menekültügyi rendszer a legnagyobb csábító erő a bevándorlók számára – mutatott rá Koopmans. – Az emberek nagyon jól tudják, hogy ha eljutnak az EU határáig, és azt mondják, hogy menedékjogot szeretnének kérni, akkor nagy a valószínűsége annak, hogy Európában maradnak – hangsúlyozta a professzor.
Németország nem vonzó a szakképzett migránsoknak
Koopmans szerint a német jóléti állam képezi a migránsok vágyainak középpontját. „Minden egyes lépés, amely emeli a szociális juttatások mértékét, és közben enyhíti az ellátások igénybevételének követelményeit, egyre vonzóbbá teszi Németországot bizonyos bevándorlói csoportok számára. Főleg azoknak, akiknek rossz esélyei vannak a munkaerőpiacon” – fejtette ki a migrációkutató. Hozzáfűzte, hogy Németország nem igazán vonzó a szakképzett munkaerő számára. „Ez összefügg a túlzott bürokratikus akadályokkal, és azzal a ténnyel, hogy a világ minden tájáról érkezett magasan képzett szakemberek nem németül, hanem angolul beszélnek. Ezzel szemben az olyan juttatások, mint a Bürgergeld (nem német állampolgároknak is járó munkanélküli-segély) pontosan azokat vonzzák, akikre nincs is annyira szükségünk” – hívta fel a figyelmet Ruud Koopmans.
Inkább segélyt akarnak, mint munkát
Mindez óriási terhet jelent a német államnak és az adófizetőknek, hiszen a 2015 óta Németországba érkezett migránsok kétharmadának ma sincs munkája, vagyis segélyekből tartják el magukat és családjukat. A Bild az interjúban felvetette, a Szövetségi Foglalkoztatási Ügynökség adatai egyértelműen azt a tendenciát mutatják, hogy a nyolc, legtöbb menekültet kibocsátó országból érkezők egyre nagyobb számban munkanélküliek, illetve tartósan munkanélküliek Németországban. Erre a holland szakember úgy reagált: „Elsősorban a jobb életkörülményekért jönnek, beleértve az oktatási és egészségügyi rendszereket. Még ha eredetileg dolgozni is szeretnének, irreális elképzeléseik vannak a feltételekről, nem tudják, hogy bizonyos végzettségek szükségesek a munkavállaláshoz. Azt azonban tudják, hogy hogy ha nem is találnak munkát, olyan szociális ellátásban részesülnek, ami szíriai vagy afgán mércével mérve nagyon magas. Sokgyermekes családként, tetemes összegű pótlékokkal, gyerekkedvezmény mellett olyan pluszjövedelemhez juthatnak, amit szakképesítést nem igénylő munkával aligha keresnének meg.” Koopmans szerint ezzel egyfajta társadalmi csapdát állítottak maguknak a németek, hiszen a szociális ellátásra szoruló emberek számára gazdaságilag aligha van értelme munkát vállalni.
Egyezményeket kell kötni a kibocsátó országokkal a migránsok visszatoloncolására
A bevándorlási krízist növelheti a jelzőlámpa koalíciónak is nevezett piros-sárga-zöld, azaz SPD–FDP–Zöldek alkotta kormány nagyszabású terve, amelynek lényege, hogy újabb migránstömegekkel töltsék fel a hiányzó munkaerőt az úgynevezett „esélykártyával”, amit valamilyen szakképesítéssel rendelkező vagy képzésre jelentkező menekültek kapnának. A Bild aggályát fejezte ki, hogy ezzel a német kormány csupán legálissá tenné a jelenleg illegális migrációt, de nem oldaná meg a munkaerőpiaci problémákat, hiszen sok bevándorló visszaélne a lehetőséggel. Koopmans ezért sürgetőnek nevezte, hogy a kormány kössön megállapodásokat az olyan nagy kibocsátó országokkal, mint például Ghána és Nigéria, amelyek cserébe vállalják, hogy visszafogadják az elutasított menedékkérőket.
Arra a kérdésre, hogy a törvényes bevándorlás fokozhatja-e az illegális migrációt, a Humboldt Egyetem professzora egyértelmű választ adott: „A migráció mindig növeli a még nagyobb bevándorlási tendenciát. Mivel azonos országból a migránsok mindig egy adott célországba vándorolnak ki, a későbbi migránsok ugyanazt az utat követik. Akár legálisan, akár illegálisan. A migráció még nagyobb migrációs nyomáshoz vezet. Ezért olyan fontos az áramlás szabályozása a migrációs egyezményekkel.”
Borítókép: Illusztráció (Fotó: DPA/Picture-Alliance/AFP)
