Hol tart most Törökország újjáépítése a földrengés után?

Még Portugáliánál is nagyobb területet kell újjáépítenie Törökországnak, miután február elején 7,8-es erősségű földrengés rázta meg az ország déli, valamint Szíria északi területeit. Emberek milliói váltak hontalanná, közel hatvanezren vesztették életüket. A 2023-as törökországi választások időpontjának közeledtével kampánytémává vált a földrengés utáni Törökország újjáépítése. Május 14-én ugyanis elnök- és parlamenti választásokat tartanak az országban. Recep Tayyip Erdogan elnök ígéretet tett arra, hogy egy éven belül több mint 300 ezer épületet húznak fel.

Kahramanmaras, 2023. március 5. Hozzátartozója sírhantját látogatja egy férfi a törökországi Kahramanmarasban 2023. március 5-én, egy hónappal a Dél-Törökországot és Észak-Szíriát sújtó 7,7-es és 7,6-es erõsségû két földrengés után. A február 6-i természeti katasztrófa halálos áldozatainak száma meghaladja az 50 ezret. MTI/EPA/Sedat Suna Fotó: Sedat Suna

A Világbank első jelentése szerint 34 milliárd dollár értékű kár keletkezett a katasztrófa során Dél-Törökországban, melynek helyreállítása legalább újabb 34 milliárd dollárba kerül. Ehhez még hozzájön mintegy négymilliárd dollárnyi veszteség, amit a gazdaság leállása okoz.

Idővel azonban tovább emelkedtek a költségek, a török kormány legfrissebb becslése szerint több mint százmilliárd dollárra lesz szükség a települések újjáépítéséhez.

Másfél hónappal a hatalmas pusztítást végző törökországi földrengés után még mindig tart a romok eltakarítása, a veszélyessé vált épületek lebontása. Az ENSZ Fejlesztési Programjának (UNDP) becslése szerint mintegy 200 millió tonna törmeléket kell eltakarítani, melyek egyméteres magasságba helyezve körülbelül 100 négyzetkilométernyi területet foglalnak el: ez nagyjából akkora, mint Barcelona város területe.

Hány ember vált hontalanná a törökországi földrengést követően?

A február eleji földrengés következtében csak Törökországban mintegy 3,3 millió embernek kellett elhagynia otthonát. Egy részük az ország más területeire utazott a rokonaihoz, ám többségük, csaknem kétmillióan a katasztrófa után kialakított táborokban vagy ideiglenes szállásokon élnek. Az ENSZ közleménye szerint 2,5 millió gyermek szorul sürgős humanitárius segítségre. A helyzet Szíriában sem jobb: több mint 500 ezren váltak hontalanná, ami még inkább súlyosbítja a szíriai menekültválságot. A februári földrengés előtt a közel-keleti országban regisztrálták a világon a legtöbb belső menekültet, legalább 6,9 milliót, köztük hárommillió gyermeket.

A halálos áldozatok száma Törökországban több mint 50 ezer, Szíriában pedig 7300 körül mozog, ám mindkét országban attól tartanak, hogy a romok eltakarítása során újabb holttestek kerülnek elő.

Hány lakóház semmisült meg a törökországi földrengésben?

A törökországi földrengés több mint félmillió otthont pusztított el, ebben azok az épületek is benne vannak, melyek olyan súlyos károkat szenvedtek, hogy le kell bontani őket. További mintegy 130 ezer épület van, amely, noha kisebb mértékben sérült, lakhatatlanná vál. A súlyosan megrongálódott iskolák, kórházak, kormányhivatalok és más középületek számát tízezerre becsülik, hasonlóképp a magántulajdonban lévő gazdasági és gyárépületek számát is.

A földrengés azonban nemcsak az épületeket, hanem a törökországi infrastruktúrát is jelentős mértékben károsította: utak, repülőterek, vasútvonalak, villanyvezetékek és víztározók váltak használhatatlanná. Különösen nagy károk keletkeztek az ivóvizet szállító csőrendszerekben.

Összedőlt ház előtt egy nő a törökországi Hatayban 2023. február 17-én, tizenegy nappal a Dél-Törökországot és Észak-Szíriát sújtó 7,7-es és 7,6-es erősségű két földrengés után. Fotó: MTI/EPA/Sedat Suna

Az újjáépítés viszont nem kis munka lesz, vannak ugyanis olyan városrészek, amelyeket át kell helyezni. Szakértők szerint erre azért van szükség, mert hiába húzzák fel az épületeket úgy, hogy földrengésbiztosabbak legyenek, egyértelművé vált, hogy bizonyos térségek talaja már nem alkalmas arra, hogy ráépítsenek. Az El País értesülései szerint egyes települések esetében már megkezdték az új városrészek alapjainak feltárását, kialakítását. Az újjáépítési munkálatok egy részét az állami TOKI lakásfejlesztési igazgatóság fogja végrehajtani, emellett pályázatokat is fognak kiírni magánvállalatoknak.

Mikor lesznek a törökországi választások?

A földrengés sújtotta térségek újjáépítése a törökországi választások kampánytémáinak listájára is felkerült.

Május 14-én ugyanis elnökválasztásra kerül sor, emellett ezen a napon döntenek a törökök a törvényhozás, azaz a nagy nemzetgyűlés (az ország egykamarás parlamentje) 600 képviselőjének személyéről.

A szavazások lebonyolítása azonban nem lesz egyszerű: a választópolgárok jelentős része ideiglenes szálláson él, és külön meg kell vizsgálni, hogy a katasztrófa sújtotta területeken hány olyan intézmény maradt, melyekben biztonságosan ki lehet alakítani a szavazóhelyiségeket. Mindemellett temérdek embert eltűntként tartanak számon. A török törvények szerint választást kizárólag háború esetén lehet elhalasztani.

Hogyan befolyásolhatja a törökországi földrengés a választásokat?

Az elnöki székért a jelenlegi államfő, Recep Tayyip Erdogan mellett hat ellenzéki párt közös jelöltje, a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) vezetője, Kemal Kilicdaroglu versenyez. Mellettük indul még Muharrem Ince, a Haza Párt elnöke, valamint Sinan Ogan, aki korábban a Nemzeti Mozgalom Pártjának (MHP) színeiben parlamenti képviselő volt.

A Europe Elects által közölt felmérések szerint Erdogan pártja, az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) továbbra is a lenépszerűbb politikai alakulat a porondon: egy, a hónap elején ismertetett közvélemény-kutatás szerint 36,7 százalékos a népszerűsége. Utána következik 26,5 százalékkal a CHP. Az elnökválasztásra vonatkozó előrejelzések már annál szorosabb versenyt jósolnak, ugyanis többségük szerint az ellenzéki Kilicdaroglu kerülhet ki győztesként.

A török elnöki hivatal sajtóirodája által közreadott képen Recep Tayyip Erdogan török államfő (j) a földrengés miatt otthonuk elhagyására kényszerült emberek számára felállított sátorvárosban tesz látogatást a délkelet-törökországi Adiyamanban 2023. február 10-én. Fotó: Murat Cetinmuhurdar/MTI/EPA/Török elnöki hivatal sajtóirodája

A márciusi felmérések szerint Erdogan a szavazatok 46,3 százalékát szerezheti meg, míg elsődleges ellenfele 53,7 százalékát, ám Kilicdaroglu győzelmét még korai lenne elkönyvelni. A hatpárti ellenzéki tömörülés ugyanis nincs különösen jó helyzetben, még közös jelöltjük bejelentését is gyakorlatilag az utolsó percig húzták, és Kilicdaroglu jelölése is botrányt okozott a szövetségben. A másik két jelölt becsült eredményei pedig a következők: Ince a voksol 3,5 százalékát, Ogan pedig mindössze 1,2 százalékát szerezheti meg.

Mit ígér Erdogan Törökország újjáépítésére vonatkozóan?

Egy éven belül több mint 300 ezer épület felhúzására tett ígéretet Recep Tayyip Erdogan török elnök, szakértők ugyanakkor figyelmeztettek: a gyorsaságot nem szabad a biztonság elé helyezni. Az államfő nemrégiben azt is leszögezte, hogy májusig kampányának kizárólag a földrengés okozta károk helyrehozása lesz a fő témája. „Törökország nem engedheti meg magának az idő- és energiapazarlás luxusát” – fogalmazott Erdogan.

Borítókép: Hozzátartozója sírhantját látogatja egy férfi a törökországi Kahramanmarasban 2023. március 5-én, egy hónappal a Dél-Törökországot és Észak-Szíriát sújtó 7,7-es és 7,6-es erősségű két földrengés után (Fotó: MTI/EPA/Sedat Suna)