Nincs alternatívája az amerikaiakkal való még szorosabb szövetségnek. Ha a Lengyelországtól nyugatra fekvő országok ezt kevésbé értik meg, az valószínűleg a történelmi okok miatt van − fogalmazott Mateusz Morawiecki Washingtonban, amerikai látogatásának első napján. A lengyel kormányfő a két ország közti védelmi kapcsolatok és együttműködés elmélyítése miatt utazott a tengerentúlra, ugyanakkor útját beárnyékolja Emmanuel Macron hétvégi kijelentése, miszerint Európának a stratégiai autonómia elérésére kellene törekednie az amerikai politika pánikszerű követése helyett.
A nyilatkozat óriási felháborodást váltott ki, hiszen közvetlenül azután tette a francia elnök, hogy Ursula von der Leyen társaságában Kínába látogatott.
Ezért sokan úgy gondolták Macron szavai a közös európai álláspontot mutatják, Marco Rubio floridai szenátor például arról írt Twitteren, amennyiben Európának nem fontos Tajvan, úgy az Egyesült Államoknak sem kell törődnie Ukrajnával.
Éppen ezért a héten európai vezetők sora igyekezett kiigazítani a francia elnök általuk ördögtől valónak tartott szavait. Morawiecki még kedden érkezett az Egyesült Államokba, ahol többek közt Kamala Harris alelnökkel is találkozott.
Az Egyesült Államoktól eltávolodó stratégiai autonómia kialakitása helyett stratégiai partnerséget javaslok Washingtonnal
− jelentette ki még indulása előtt a lengyel miniszterelnök. Az, hogy Morawiecki sietett legelőször megerősíteni országa elköteleződését az Egyesült Államok iránt, egyáltalán nem meglepő. Lengyelország az utóbbi években egyre szorosabbra fűzte kapcsolatait − leginkább védelmi területen − Washingtonnal, a lengyel haderő modernizációjában kulcsszerepet játszanak az amerikai hadi eszközök és technológiák. Ez az ukrajnai háború kitörését követően csak tovább fokozódott, Varsó Ukrajna egyik legelkötelezettebb támogatójaként a NATO keleti szárnyának vezető szereplőjévé vált. Emellett a Lengyelország és Oroszország közt fennálló történelmi ellentétek is arra sarkallják a kelet-európai országot, hogy minél szorosabb szövetséget alakítson ki az Egyesült Államokkal.
A régi Európa hitt egy Oroszországgal kötött megállapodásban, a régi Európa elbukott. De van egy új Európa − egy Európa, amely emlékszik arra, hogy milyen volt az orosz kommunizmus. Lengyelország ennek az új Európának a vezetője
− húzta alá Morawiecki Kamala Harisszel tartott közös sajtótájékoztatóján, utalva arra, hogy Párizs és Berlin a végsőkig hittek abban, hogy Oroszországot meg lehet akadályozni Ukrajna lerohanásában.
Baerbock Kínában „tesz rendet”
Annalena Baerbock német külügyminiszter pénteken Pekingbe látogat, hogy több magas rangú kínai tisztviselővel, köztük Vang Jivel, a Kínai Kommunista Párt központi külügyi bizottságának igazgatójával egyeztessen. Nihl Schmid, Olaf Scholz német kancellár külügyi szóvivője Twitteren azt úttal kapcsolatban úgy fogalmazott:
„Feltételezem, hogy Baerbock helyre teszi a dolgokat Macron elfuserált látogatása után és tisztázza a helyzetet”.
Berlin alapvetően mindig is sokkal jobban követte az Egyesült Államokat, mint Párizs, főként ha külpolitikáról van szó. Emellett Németország éppen jelenleg dolgozza ki első hivatalos Kína-stratégiáját, amely az ígéretek szerint sokkal keményebb álláspontot fogalmaz meg Pekinggel szemben. Éppen Baerbock és pártja képviseli a szigorúbb fellépést, míg Scholz a visszafogottabb megközelítést részesíti előnyben.
Tajvan kérdése nem Kína belügye. Bármilyen álláspont, ami ezzel ellentétes gyakorlatilag egy meghívó Peking számára, hogy támadja meg a szigetet. Biztos vagyok benne, hogy külügyminiszterünk ezt világossá fogja tenni ázsiai útja során − mind Peking, mind az ázsiai partnereink számára
− húzta alá a Politicónak nyilatkozva Metin Hakverdi, a szociáldemokraták külügyekkel foglalkozó képviselője.
Borítókép: Emmanuel Macron francia elnök (Fotó: AFP/Ludovic Marin)
