Újabb önellentmondásba keveredett az amerikai elnök, mikor is − 2024-es elnöki aspirációit megerősítő bejelentésében − egyrészről a republikánusokat és politikai ellenlábasait bírálta, másrészről viszont nemzeti egységre szólított fel. Ez a fajta önellentmondás nem idegen az immár nyolcvanadik évét taposó Biden elnöktől, akinek a céltáblájáról hivatali mandátuma idején soha nem kerültek le politikai riválisai és annak támogatói, hisz ez a demokrata vezetés retorikájában úgymond „elfért” az ország egyesítésére tett ígéretek és hangzatos szlogenek mellett.
Biden kedd reggeli kampányvideójában jelentette be, hogy Kamala Harris alelnökkel ismét ringbe szállnak a Fehér Házért 2024-ben, mondanivalója pedig a 2020-as kampány „országegyesítő, Amerika lelkéért harcba induló” üzenetére hajaz.
Amikor négy évvel ezelőtt elindultam az elnökválasztáson, azt mondtam, Amerika lelkéért indulunk harcba, és ez a harc még mindig tart. Fejezzük be a munkát!
− mondta Biden.
De később, ugyanebben a videóban Biden már a republikánusokat és Donald Trump korábbi amerikai elnök MAGA (Tegyük Amerikát újra naggyá!) mozgalmának híveit támadta, olyan szélsőségeseknek állítva be őket, akik veszélyeztetik a demokráciát. Közben a videóklip − többek közt − az ominózus január 6-i capitoliumi zavargások képsorait mutatta.
Ez a fajta éles kontraszt, ha tetszik, visszatérő motívuma Biden elnökségének. Februári évértékelő beszédében is pont ugyanezt hangoztatta, hogy az ország lelkéért, az öncélú hatalom ellen és a középosztály megerősítéséért harcol, de a republikánusokat támadta.
Biden fő üzenete − hogy a Trump-féle MAGA mozgalmat támogató republikánusokat a demokráciát veszélyeztető szélsőségesként kell ábrázolni − „felettébb hatékony stratégiának” bizonyult, nyilatkozta az elnöki üzenet egyik értelmi szerzőjeként számontartott Anita Dunn, a Fehér Ház magas rangú tanácsadója, még tavaly novemberben az NBC csatornának. A republikánus szimpatizánsok Trump-féle MAGA mozgalom híveivel történő összemosásának alapötletét egy féléves, Dunn által vezetett „projekt” előzte meg, a liberális Center for American Progress Action Fund bevonásával. Ezt követően csak úgy záporoztak a nemzeti egységről prédikáló, de közben a nemzet másik felét alkotó republikánus híveket támadó elnöki beszédek, melyre Biden tavaly szeptemberi, Philadelphiában tartott beszéde kiváló példa.
Donald Trump és a MAGA-republikánusok azt a szélsőséget képviselik, amely az Egyesült Államok alapjait veszélyeztetik
− mondta, majd hozzátette, hogy a MAGA mozgalom hívei sem az alkotmányt, sem a törvényes rendet nem tartják tiszteletben.
Számos felmérés szerint azonban az amerikaiak többsége elítélte és megosztónak, valamint veszélyesnek nevezte Biden philadelphiai beszédét, mondván, hogy az elnök „túl messzire ment”. Az egyik tanulmány szerint a magukat függetlennek vallók 62 százaléka „veszélyes retorikai eszkalációnak” titulálta Biden megnyilvánulását, melynek célja az, hogy „konfliktust szítson” az amerikaiak közt.
Néhány héttel a philadelphiai beszéd előtt Biden gyakorlatilag lefasisztázta a MAGA mozgalom híveit és a mögötte húzódó eszmerendszert is, egy korábbi megszólalásában pedig úgy fogalmazott, hogy
a MAGA mozgalom követői valójában a legszélsőségesebb politikai szervezet, amely Amerika történetében a közelmúltban létezett.
Biden február közepén „fiskálisan őrültnek” nevezte a republikánusokat, amiért bírálják az elnöki hivatal által szorgalmazott tetemes költségvetési csomagokat, miközben két héttel korábban a Washington DC-ben megrendezett nemzeti imareggelin szintén a nemzeti egység fontos szerepét húzta alá.
Biden amerikai elnök alapvádja, miszerint a republikánusok autokraták, szöges ellentétben áll a beiktatásakor elmondott beszéddel, amelyben az ország egyesítését elnöksége központi missziójának nevezte.
Borítókép: Joe Biden amerikai elnök március 9-én, a Philadelphiai Pennsylvaniában beszél, a 2024-es tervezett költségvetésről (Fotó: Chip Somodevilla/Getty Images/AFP)
