Orosz kémhajók lepték el az Északi-tengert

Komoly biztonságpolitikai és ellátási kockázatot jelentenek azok az orosz „szellemhajók”, amelyek egy friss dokumentumfilm szerint halászati álca alatt gyűjtenek adatokat az Északi-tengerben futó adatkábelekről, és a partokhoz közeli szélturbinákról, írja a brit Independent című lap. A britek mellett a skadináv országok különösen nagy kockázatként tekintenek a tevékenységre.

Magyar Nemzet
2023. 04. 20. 17:12
A hivatalosan tengerbiológiai kutatóhajóként közlekedő, orosz felségjelzésű Admiral Vlagyimirszki (Forrás: Képernyőfotó)
A hivatalosan tengerbiológiai kutatóhajóként közlekedő, orosz felségjelzésű Admiral Vlagyimirszki (Forrás: Képernyőfotó)
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Egy, a dán, norvég, svéd és finn közszolgálati műsorszolgáltatók által készített dokumentumfilm szerint Moszkva állítólag azért küldött hajókat, hogy víz alatti megfigyelést végezzenek, és feltérképezzék a kulcsfontosságú helyszíneket, hogy megzavarhassák az európai kommunikációs csatornákat és energiaellátást: azt az infrastruktúrát, amelyet néha Nagy-Britanniával is megosztanak ezek az országok.

Akár 50-re is rúghat a feltételezett orosz „kémhajók” száma az Independent brit napilap összeállítása szerint. Ezek a négy ország és Nagy-Britannia körüli vizeken hajóznak. A vizsgálat szerint a hivatalosan halászhajóként vagy kutatóhajóként közlekedő járművek kapitányai gyakran kikapcsolják az automatikus azonosító rendszer (AIS) jeladóit, így láthatatlanná válnak a hagyományos nyomkövetés számára. A tartózkodási helyüket más technikákkal, például szonárral, műholdas képekkel vagy járőrhajókkal kell nyomon követni.

Anders Henriksen, a dán kémelhárítás vezetője elmondta:

A Nyugattal való konfliktus esetén készen állnak és tudják, hol kell beavatkozniuk, ha meg akarják bénítani a dán társadalmat.

Nils Andreas Stensones, a norvég hírszerzés vezetője úgy nyilatkozott, a tevékenység nyilvánvalóan rendkívül fontos programnak számít Oroszország szempontjából, és valószínűleg közvetlenül Moszkvából irányítják.

 

Szélerőművek és adatkábelek a célkeresztben

A jelentés az Admiral Vlagyimirszki nevű orosz hajóról szól, amely hivatalosan egy óceánbiológiai kutatóhajó, azonban – a megállapítások szerint – orosz kémhajóként használják.

Az állításokat tartalmazó riportsorozat első része szerdán kerül adásba a négy északi országban. A műsorszolgáltatók egy névtelenül nyilatkozó korábbi brit királyi haditengerészeti szakértő segítségével követték nyomon a hajó mozgását az Egyesült Királyság és Hollandia partjainál lévő hét szélerőmű közelében.

A műsorszolgáltatók munkatársai a lehallgatott kommunikáció révén meg tudták állapítani, hogy az Admiral Vlagyimirszki egy hónapon át kikapcsolt adóval hajózott a Balti-tenger és az Északi-tenger körül.

A hajó elhaladt a jelenlegi és a jövőbeli tengeri szélerőműparkok mellett is, ahol több napig tartózkodott.

„Lesznek olyan kábelcsoportok, ahol egyetlen bomba kiütheti az egész szélerőműparkot” – mondta HI Sutton független haditengerészeti elemző.

A hajó azt a feladatot kapta, hogy feltérképezze, mi újság odakint – történtek-e változások azóta, hogy utoljára ott jártak –, és hogy kiderítse, hogyan csinálják a legjobban, ha le kell csapniuk a tengeri szélerőműparkokra

– mondta a Daily Mail brit napilapnak Jens Wenzel Kristoffersen haditengerészeti kapitány és a Koppenhágai Egyetem katonai elemzője. A jelentések szerint tavaly ugyanezt a hajót észlelték a skót partoknál 30 tengeri mérföldre keletre a RAF tengeri járőrrepülőgép-flottájának otthont adó Lossiemouth-tól.

A felvételeken látható, hogy amikor a dán közmédia riporterei a kelet-dániai Grenaa város közelében megközelítették a kutatóhajót, egy egyenruhás férfit láttak a fedélzeten, fegyverrel a kezében.

 

Fenyegető a helyzet

Tejmuraz Ramisvili, Oroszország norvégiai nagykövete így reagált a jelentésre: „A kutatóhajók munkájára van igény, és azt a nemzetközi joggal teljes összhangban végzik. Ezt a munkát diplomáciai csatornákon keresztül koordináljuk.”

A Kreml szerdán tévedésnek és alaptalannak minősítette az állításokat, és megismételte felhívását, hogy átlátható és pártatlan nemzetközi vizsgálatot folytassanak le a balti-tengeri Északi Áramlat gázvezetékek 2022 szeptemberében történt szabotázsának ügyében, amelyben a kezdeti időszakban szinte egyedül Oroszország gyanúja merült fel. Oroszország egyébként a robbanás környékét is árgus szemekkel figyeli.

Ulf Kristersson svéd miniszterelnök eközben súlyosnak minősítette a dokumentumfilm állításait. „Ez is csak azt mutatja, hogy nagyon kockázatos helyzet van a közvetlen közelünkben” – mondta újságíróknak a kormányfő.

A brit védelmi minisztérium szóvivője elmondta:

A kormány nagyon komolyan veszi nemzeti infrastruktúránk biztonságát és ellenálló képességét (…) Továbbra is felülvizsgáljuk minden beruházásunkat és tevékenységünket a fenyegetések és kockázatok teljes skálája szempontjából.

 

Borítókép: A hivatalosan tengerbiológiai kutatóhajóként közlekedő, orosz felségjelzésű Admiral Vlagyimirszki (Forrás: Képernyőfotó)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.