A húsvét eredete
Elérkezett a keresztény egyház legfontosabb ünnepe, amikor Jézus Krisztus feltámadásán örvendeznek a hívek világszerte. A húsvét eredete azonban pogány gyökerekig vezethető vissza, őseink a megújulást, a tavasz ébredését köszöntötték ekkor.
A különböző népszokások a mai napig fennmaradtak, és az egyházi szertartásokon túl szintén hozzátartoznak a húsvéti ünnepkörhöz.
Az egyházi és a népi szokások között találni közös elemeket is. Ilyen a húsvéti ünnepkört bevezető virágvasárnapi barkaszentelés, amellyel Jézus jeruzsálemi bevonulására emlékeznek a katolikus hívek. A szentelt barkának többféle jelentőséget tulajdonítottak a népi tradíciók is: a barkaágat őseink használták jóslásra (például ahány szem barka van az ágon, annyi kisliba születik tavasszal), valamint rontások ellen.
Az ünnep legismertebb szimbólumai, a húsvéti nyúl és a tojás a pogány hagyományokból erednek, mégpedig a germán népek szokásaiból, akik a pogány isteneknek hódoltak. Eostrának, a tavasz és a termékenység istennőjének jelképe a nyúl, hiszen az állat az évnek ebben az időszakában különösen sok utódot hoz a világra. Vélhetően Eostra nevéből ered az angol Easter (húsvét) szó is.