Szekérrobbantás, óriás omlett és tojásgurító verseny: így ünnepli Európa a húsvétot

Ahány ház, annyi szokás – tartja a szólás, amely különösen igaz húsvétkor. Bár a keresztény világ Jézus feltámadását ünnepli ezekben a napokban, megannyi húsvéti szokás is fennmaradt. Míg hazánkban a többi között a hímes tojás és a locsolkodás olvadt össze az ünnep fogalmával, más európai országokban egészen eltérő hagyományok léteznek.

Róma, 2023. április 08. A római Colosseum elõtt felállított kereszten gyújt meg mécseseket egy férfi a hagyományos nagypénteki kálváriajárás, a Via Crucis elõtt, 2023. április 7-én. MTI/AP/Alessandra Tarantino Fotó: Alessandra Tarantino

Miért a húsvéti nyúl hozza a tojásokat?

A legenda szerint Eostre egyszer nyúllá változtatta kedvenc madarát, amely tojásokat rakott. Az istennő pedig ezeket elosztogatta a gyerekeknek. Más források egy szegény asszonyról beszélnek, aki színes tojásokkal akarta meglepni gyerekeit. A tojásokat bokorba rejtette, amiből a lelkesen keresgélő gyerkőcök kiugrasztottak egy nyulat – számolt be róla korábban lapunk.

Ahogyan látható, a húsvéti nyúl és a tojás eredetéről számos történet létezik, ám annyi bizonyos, hogy Magyarországon is elterjedtek az ezekkel kapcsolatos szokások.

Ide tartozik, hogy hímes tojásokat adunk a locsolóknak, és a család legkisebb tagjai elrejtett (csoki)tojásokat keresnek a kertben húsvéthétfőn.

Hímes tojások Erdélyben nagypénteken, 2023. április 7-én Fotó: Veres Nándor

A tojásvadászat más országokban is fellelhető hagyomány. A többi között Nagy-Britanniában és Németországban szintén azt mondják a gyermekeknek, hogy a húsvéti nyúl hozza a tojásokat, amelyeket meg kell találniuk. A húsvét Angliában nem múlhat el tojásgurító verseny nélkül sem: a játékban az győz, akinek hamarabb ér le a festett kemény tojása a dombtetőről.

Franciaország egyik kisvárosában egészen másféleképpen használják fel a tojást húsvétkor. Az étek nem vész kárba, Hauxban ugyanis körülbelül 15 ezer tojásból egy óriási méretű omlettet sütnek, amellyel a mintegy 800 fős település összes lakosa jóllakhat. A hagyomány abból a helyi legendából ered, hogy Napóleon francia császárnak annyira megtetszett az omlett, amelyet ott evett, hogy egy hatalmasat akart készíttetni belőle magának és a hadseregének.

Húsvéti szimbólumok

Hazánk szokásához, a locsolkodáshoz hasonlóan Lengyelországban is vízzel öntözik egymást húsvéthétfőn. A hagyomány úgy tartja, hogy azok a lányok, akik eláznak ezen a napon, egy éven belül férjhez mennek. Míg hazánkban a húsvéti kölnivíz használata a legelterjedtebb, a lengyelek vödröket is magukhoz ragadnak a locsoláshoz.

A görögországi Korfu szigetén vízzel teli cserépedényeket dobálnak le a magasból húsvétvasárnap. Egyesek szerint az érdekes húsvéti szokás a velenceiektől származik, akik megszabadultak régi holmijaiktól az új évben, mások szerint a bő termés reményében vesznek magukhoz új edényeket.

Egyes országokban az újjászületést nem a víz, hanem a tűz jelképezi, amely megvilágosítja az addigi sötétséget, a Jézus Krisztus nagypénteki kereszthalálát követő időszakot.

Európában több helyen, például Németországban, Ausztriában és Svájcban a világias ünneplések közé tartozik, hogy hatalmas máglyát gyújtanak, amely köré összegyűlnek az emberek.

Ennél is érdekesebb, több száz éves hagyomány él az olaszországi Firenzében, ahol húsvétvasárnap szekérrobbantásra kerül sor, az úgynevezett Scoppio del Carróra. A városon keresztül fehér ökrök húznak végig egy szekeret, majd miután a firenzei dómhoz érnek, az aznapi szentmisét végző pap berobbantja a tűzijátékot. A látványos szokás példája annak, hogy egyes népi hagyományok a vallási rítusokba is beolvadtak.

Borítókép: A római Colosseum előtt felállított kereszten gyújt meg mécseseket egy férfi a hagyományos nagypénteki kálváriajárás, a Via Crucis előtt 2023. április 7-én (Fotó: MTI/AP/Alessandra Tarantino)