A tekintély vagy a nyugati fordulat győzedelmeskedik majd Törökországban?

A közvélemény-kutatások szerint egy héttel a török választások előtt szoros a verseny Recep Tayyip Erdogan és kihívója, Kemal Kilicdaroglu között. Amíg a török elnök a földrengés utáni újjáépítéssel és az ország technológiai és gazdasági megerősödésével kampányol, addig kihívója az elnöki rendszer eltörlésével és a Nyugathoz való közeledéssel gyűjtene szavazatokat.

Kemal Kilicdaroglu a hatpárti ellenzék vezetője (b) és Recep Tayyip Erdogan török elnök (j) a 2018-as választások során. (Fotó: Mayyar Neumann / Twitter)

Törökország olaj- és gázszükségletének mintegy kilencven százalékát importból szerzi be. Az energetikai minisztérium adatai szerint például az olaj- és olajtermékek mintegy harmada Oroszországból érkezik. Az évek óta magas infláció – amely 2022 őszén 85 százalék volt, ám mostanra negyven százalék körülire süllyedt – a török családok legégetőbb problémája. Éppen ezért örömittasan fogadták Erdogan azon bejelentését is, hogy a jelek szerint egy ötszázmilliárd dollár értékű gázmezőre bukkantak a Fekete-tengeren.

Egy éven át havi 25 köbméterig ingyen földgázt biztosítunk a háztartásoknak

– jelentette be a jó hírt az elnök.

Gönül Tol, a Közel-keleti Intézet Török Tanulmányok Központjának igazgatója a Politico brüsszeli lapnak nyilatkozva azonban így is azt fejtegette, hogy a gazdasági nehézségek Erdogan győzelmébe is kerülhetnek, mert sok az olyan választó, aki korábban rá szavazott, de most nem tud dönteni.

Azonban döntésüket segítheti Erdogan új gázcsomópontról szóló elképzelése is, amellyel növelné Ankara „gázelosztó” szerepét. A tervek szerint ugyanis az Iránból, Azerbajdzsánból vagy Közép-Ázsiából érkező földgáz Törökországon haladna keresztül az orosz energiától való függőségét csökkenteni igyekvő Európai Unióba.

Az ellenzék a fiatalokban bízik

Az elnök legfőbb kihívója, a hat párt által támogatott Kemal Kilicdaroglu mindeközben az ország liberalizálódását és egyértelmű nyugati elkötelezettségét ígéri – a mostani kiegyensúlyozott külpolitika helyett. Szerinte a fiatalok demokráciát akarnak és nem a rendőrség zaklatását.

Az ellenzék bizalma a fiatalokban van, ugyanis ötmillióan közülük most választanak majd először. Felmérések szerint a fiatalok mintegy nyolcvan százaléka el fog menni szavazni, ám közülük is majd minden harmadik Erdogant és pártját támogatja majd.

Az ötmillió fiatallal szemben az országba menekült mintegy ötmillió szíriai voksára inkább Erdogan számíthat,

ugyanis számos szíriai úgy véli, hogy míg Erdogan befogadta őket, egy új elnök visszaküldené őket a szétszabdalt országba.

Félelmük nem alaptalan, ugyanis Kilicdaroglu ígéretet tett arra, hogy két éven belül hazaküldi a szíriaiakat. Az ellenzéki politikus a tálibok elől menekülő afgánokkal sem volt befogadóbb,„szökevényeknek nevezte őket, és felhívta a fiatal katonák figyelmét, hogy tagadják meg felettesük parancsát az érkező afgánokat illetően.

A közvélemény-kutatások szerint ha Erdogan el is veszíti a választásokat, a parlamentben vélhetően pártja győzedelmeskedne, amely jelentősen megnehezítené, hogy Kilicdaroglu teljesítse ígéreteit. Az ellenzéki politikus szerint azonban ez nem számít.

Kilicdaroglura az elmúlt években sokak szerint ráégett a „vesztes” jelző, hiszen több mint egy évtizede ő az ellenzék vezetője, mégsem tudott változást hozni Törökországba. A legutóbbi kampány során Erdogan azzal „semmisítette meg”, hogy „még birkákat sem tud terelni”. Sokan emellett hiányolják a karizmát és a tekintélyt is az ellenzék vezetőjéből.

Borítókép: Kemal Kilicdaroglu a hatpárti ellenzék vezetője (b) és Recep Tayyip Erdogan török elnök (j) a 2018-as választások során. (Fotó: Mayyar Neumann/Twitter)