„Úgy tűnik, a francia köztársasági elnöknek megártott, hogy a kijevi drogossal érintkezett. Túl sokat szívhatott be a meleg párizsi levegő és a vendége által kibocsátott kokain-melléktermékből” – írta a Twitteren Dmitrij Medvegyev, korábbi orosz miniszterelnök és az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese.
Szerinte a „primitív” NATO 2022-ben ellökte Oroszországot, amikor nem vette figyelembe a biztonsági garanciákat – noha ebben a szemléletben ez már legkésőbb 2014-ben megtörtént.
Továbbá azzal vádolta Európát, hogy alárendelte magát az Egyesült Államoknak, mondván, kielégítik Washington „minden elvetemült vágyát”, még akkor is, ha ez az európai gazdagságba és életszínvonalba kerül – utalva arra, hogy Washington korábban további és súlyosabb orosz szankciókat és ukrajnai támogatásokat követelt.
Medvegyev kritizálta Lengyelországot és a Balti-államokat is – akik Kijev leghangosabb európai támogatói – átmenetileg megszállt országoknak minősítette, utalva az Orosz Birodalom egykori határára.
Az orosz politikus azután kelt ki magából, hogy Emmanuel Macron francia államfő a l’Opinion francia napilapnak azt mondta, hogy Moszkva Kína alárendeltjévé válik.
Oroszország de facto egyfajta vazallus állapotba került Kínával, elvesztette a számára kritikus fontosságú hozzáférést a Balti-tengerhez, miután Svédországot és Finnországot a NATO-ba siettette
– idézte a napilap Macront, amelyet a Reuters hírügynökség is szemlézett.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője visszautasította a francia elnök állítását, elfogadhatatlannak minősítve azt. Mint fogalmazott: Oroszország és Kína stratégiai partnerként lép fel, ám ennek semmi köze bármilyen függőségi viszonyhoz.
Szerinte Peking és Moszkva jó kapcsolata a kölcsönös tiszteletre, a közös globális szemléletre és álláspontokra, valamint a szuverenitásra épül – azt ugyanakkor már nem említette, hogy Moszkva azért kezdett el hirtelen közeledni Pekinghez, mert a nyugati szankciók miatt kiesett kőolaj (és részben földgáz) felvevőpiaca Kína lett, ám „mivel nem volt más lehetősége, el kell viselnie ezt a függést”.
Alekszander Grusko orosz külügyminiszter-helyettes is beszállt a vitába, szerinte Párizst azért foglalkoztatja Moszkva és Peking közeledése, mert az kihatással van a világrendet érintő változásokra.
Macronnak és a Nyugatnak meg kell békélnie a világ most kialakuló új rendszerével, amelyben Moszkva és Peking közötti erős, méltányos és egymást kölcsönösen tisztelő kapcsolatok húzódnak
– fogalmazott a minisztérium honlapján tett közleményében.
Orosz–ukrán háború 
