Eredményeik szerint a szélsőséges hőmérséklet és a változékonyság egyaránt összefügg a sztrók előfordulásával és súlyosságával, a migrénes fejfájással, a demenciában szenvedő betegek kórházi kezelésével és a szklerózis multiplex fellángolásával – mutatott rá az éghajlatkutató. Mint írta,
a különböző stresszfaktorok szezonálisan és regionálisan is változhatnak, így míg például az egyik évszakban a hőség, a relatív páratartalom, addig egy másikban a légszennyező anyagok versenyeznek fejfájásunk fő kiváltó okáért.
Kitért egy másik tanulmányra is, amelyben a kutatók a hőmérséklet mellett más időjárási változót is vizsgáltak, így például a páratartalmat, a légszennyezettséget és a légköri nyomás változását. Arra a következtetésre jutottak, hogy a magasabb hőmérséklet és az alacsonyabb légköri nyomás összefüggésben áll többféle fejfájás nagyobb kockázatával, nem csak a migrénnel.
Emellett az éghajlatkutató beszámolt arról, hogy a Neurology című folyóiratban megjelent kutatásban a szakértők értékelték a légszennyezettség fejfájással és más egészségügyi problémákkal kapcsolatos hatásait is.
Eredményeik alapján a felmelegedés okozta kockázatok mellett a légszennyező anyagok, különösen a finomszemcsés szálló por (PM2.5) részecskéknek és a nitrátoknak való kitettség a fejfájásos esetek mellett kapcsolatba hozható például a sztrók előfordulásának és súlyosságának fokozódásával, a Parkinson-kórral és a szklerózis multiplex-tünetek erősödésével.
Szabó Amanda Imola érzékeltetve az érintettek számát, kitért arra, hogy 2019-es adatok alapján a magyar lakosság 4,4 százaléka szenvedett erős fejfájástól, migréntől, míg az Egyesült Államokban ez az arány 14 százalék volt, majd elmondta, hogy az egészségügyi és szociális ellátórendszereknek fel kell készülniük a rendkívüli helyzetek, elsősorban a hőhullámok hatásainak megelőzésére és csökkentésére. Ehhez jól működő korai figyelmeztetőrendszerekre, intézményi felkészülési tervekre és a szociális ellátás ilyen irányú bővítésére van szükség.
