Megmaradhat a német szociáldemokraták egyik utolsó bástyája

A német kormányt vezető SPD egyértelmű győzelmet aratott a brémai tartományi választásokon. A városállam a szociáldemokraták egyik utolsó bástyájának számít, amelyet a második világháború vége óta irányítanak. Sikerüket tehát nem befolyásolta, hogy az SPD népszerűsége egyre csökken szövetségi szinten.

Constituency talk by Federal Chancellor Olaf Scholz Fotó: BERND SETTNIK

A szociáldemokraták (SPD) kerültek ki győztesen a vasárnapi brémai tartományi választáson, amelyre a szövetségi kormány támogatottságának mérőeszközeként is tekintettek. Bár szerdán még tartott a szavazatok számlálása, a közel 80 százalékos feldolgozottság alapján az SPD a szavazatok 29,4 százalékát szerezte meg, ami 4,5 százalékpontos növekedést jelent a legutóbbi választáshoz képest. Az ellenzéki Kereszténydemokrata Unió (CDU) 26,1 százalékon áll, ami visszaesést jelent a 2019-ben elért 26,7 százalékához képest. 

Andreas Bovenschulte, a szociáldemokraták listavezetője a párt elnökségi ülését követő sajtóértekezleten Berlinben 2023. május 15-én. Fotó: Hannibal Hanschke

A tartományi rangú város a szociáldemokraták egyik legerősebb bástyájának számít, amelyet a párt a második világháború vége óta irányít.

Fonay Tamás Álmos, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Magyar–Német Intézetének munkatársa elmondta azonban, hogy a szociáldemokrata sikertörténeten is megmutatkoztak repedések. – Az 1946 óta hatalmon lévő és 1971 és 1991 között még abszolút többséggel is rendelkező SPD a legutóbbi választáson a szavazatok 24,9 százalékával a második helyen végzett, azonban mivel a CDU nem tudott kormányt alakítani, így ők adhatták ismét a kormányfőt – írta meg elemzésében.

A szociáldemokraták 2019-ben a Zöldekkel és a baloldali Die Linkével léptek koalícióra a Bréma városát és a hozzá tartozó északi-tengeri kikötővárost, Bremerhavent egybefogó tartományban. Míg a mostani helyi voksoláson a baloldali párt a jelenlegi állás szerint 10,9 százalékot szerzett, az ökopárt jócskán lemaradt négy évvel ezelőtti, 17,4 százalékos teljesítményéhez képest, csupán a szavazatok 12,4 százalékát tudta begyűjteni. 

A Zöldek tehát a választás legnagyobb vesztesei, amelynek népszerűségére minden bizonnyal hatottak a szövetségi szinten zajló csatározások is.

Az ökopárt ugyanis nem tudja keresztülvinni környezetvédelmi programját a liberálisokkal (FDP) és a szociáldemokratákkal alkotott szövetségben, amit Bréma, Németország legzöldebb városa nem néz jó szemmel. A választások az Olaf Scholz vezette koalíció harmadik tagja, a liberálisok számára sem szolgált a legjobb hírekkel, az FDP ugyanis épphogy megszerezte az ötszázalékos parlamenti küszöböt. A kormány népszerűségének csökkenése tehát egyértelműen kihat a helyi voksolásra is.

A legkisebb, mintegy 670 ezer lakosú német tartomány törvényhozásában (Bürgerschaft) képviseletet szerezhet a Haragos polgárok (Bürger in Wut, BIW) nevű jobboldali helyi formáció, amely 9,4 százalékot érhetett el. A CDU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AFD) brémai szervezete nem mérettette meg magát a választáson, mert belső viszályok miatt nem tudta teljesíteni az indulás feltételeit. Az SPD várhatóan az eddigi koalíciós felállásban vagy a CDU-val, vagy a Zöldekkel és az FDP-vel összefogva folytathatja a kormányzást. Andreas Bovenschulte polgármester, a szociáldemokraták helyi vezetője pártja eredményváró rendezvényén közölte, hogy valamennyi demokratikus erővel, azaz a BIW-t kivéve a tartományi gyűlésben képviseletet szerző összes párttal tárgyalást kezdeményez a közös kormányzás lehetőségéről – tette hozzá az MTI.

A szövetségi koalíciót vezető SPD helyi sikere leginkább annak tudható be, hogy egy erős kampányt tudtak felmutatni egyik utolsó fellegvárukban.

Fonay Tamás Álmos részletezte, hogy a szociáldemokraták a mostani kampányban elsősorban a hatékonyabb és környezetbarátabb kikötőkért, valamint a helyi tömegközlekedés kibővítéséért emeltek szót. Programjukban szerepelt még a lakott területekre vonatkozóan átfogó 30 km/h sebességű zónák bevezetése is. Ezzel szemben a CDU, amely 2019-ben 26,7 százalékkal a legerősebb párt lett Brémában, kampányában inkább az oktatási és gazdasági kérdésekre összpontosított. 

A Magyar–Német Intézet munkatársa arról is beszélt, Németország lakosságának egy százalékát sem érintette ez a voksolás. 

Mindazonáltal a szövetségi politika szoros figyelemmel követte, hiszen ez volt az utolsó választás az őszi nagy hesseni és bajor próbák előtt. Akkor együttesen a németországi választásra jogosultak közel negyede adhatja le voksát a pártokra

– magyarázta.

Fonay Tamás Álmos szerint a szociáldemokrata Olaf Scholz kancellársága alatt nem tárul elénk egységes kép az SPD tartományi választásokon elért eredményeit illetően. Saar-vidéket a CDU nyerte, Észak-Rajna–Vesztfáliában és Schleswig-Holsteinban különösen rosszul szerepelt az SPD, míg Alsó-Szászországban jól tartotta magát, legutóbb Berlinben pedig „elbukott”, majd Brémát most ismét sikerült megnyerni és megtartani – áll az elemzésben.

A helyi választások egyébként azontúl, hogy képet formálhatnak a pártok népszerűségéről, a német törvényhozás összetételét is befolyásolják. A tizenhat tartományi kormány alkotja ugyanis a német parlament felsőházát, a Bundesratot, aminek köszönhetően a szövetségi szintű politikában is helyet foglalnak.

Borítókép: Olaf Scholz szociáldemokrata német kancellár (Fotó: Bernd Settnik/DPA-Zentralbild/dpa Picture-Alliance via AFP)