Az F−16-osok annyiban fognak változást hozni, hogy sokkal jobban megnehezítik az orosz légierő tevékenységét, ugyanis az orosz vadászgépeknek ezáltal veszélyesebb lesz a célpontok közelébe repülni − magyarázta lapunk megkeresésére Gyarmati István. A biztonságpolitikai szakértő hozzátette, az ukrajnai háborúban
eddig mindkét oldalon nagyon alacsony intenzitással vetették be a vadászgépeket és harci helikoptereket, ez pedig annak tudható be, hogy alapvetően egészen más jellegű hadviselést láthatunk, mint az elmúlt évtizedek háborúiban bármikor.
Jobb elektronika, pontosabb rakéták
Kijev hosszú hónapok kérése, követelése és nyomásgyakorlása után megkapja nyugati szövetségeseitől a régóta áhított F−16-os vadászgépeket. Hogy mennyit, az egyelőre kérdéses, egyes beszámolók szerint akár 36 darabbal is bővülhet az ukrán légierő állománya az elkövetkezendő hetekben. A negyedik generációs vadászgépek konfigurációtól függően több tízmillió dollárba is kerülhetnek, s noha már nem a legmodernebb technológiáról van szó − az első típusokat 1978-ban rendszeresítették az amerikai légierő állományában −, még mindig az egyik legelterjedtebb harci repülőgép világszerte.
Ez egy következő generációs vadászgép, amely hétköznapi nyelven azt jelenti, hogy sokkal jobb az elektronikai rendszere, sokkal pontosabb rakétákat hordoz, mint az azt megelőzők
− mutatott rá Gyarmati István. A gyakorlatban ez annyit tesz − folytatta −, hogyha például egy MiG−29-essel kerül szembe (szovjet fejlesztésű vadászgép − a szerk.), akkor az F−16-os már azelőtt ki tudja lőni az ellenséges gépet, mielőtt az egyáltalán észlelné.
F−16-os gyorstalpaló
A modern technológia ugyanakkor csak egy dolog, hatékony működtetéséhez jól kiképzett pilótákra van szükség. Az Egyesült Államok már tavaly elkezdte az ukrán pilóták képzését, ehhez most csatlakozott több európai állam is. Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő keddi bejelentése szerint Lengyelországban már kezdetét is vette a „gyorstalpaló”. A biztonságpolitikai szakértő elmondta, az amerikai kiképzés jó tapasztalatokkal szolgált, az ukrán pilóták már az első alkalommal képesek voltak repülni a nyugati vadászgépekkel. − Körülbelül négy hónapba telik, mire profik lesznek − fogalmazott Gyarmati István.
Hozzátette, ez csak abban az esetben igaz, hogyha már alapból képzett − eddig szovjet rendszerekkel repülő − vadászpilótákat kell átképezni.
A szakértő elmondta, mivel két-három tucatnyi gépről van szó, így nem fog nehézséget okozni ennyi ukrán pilóta biztosítása.
Ez azért is fontos, mivel Moszkva a hírre reagálva azzal vádolta a nyugati országokat, hogy a gépeket NATO-pilóták fogják irányítani, valamint NATO-tagállamok reptereiről fogják üzemeltetni őket. Amennyiben ez így történne, az egyértelműen a háború további eszkalációjához vezetne.
Aktív nyugati személyzet biztosan nem fogja kezelni a gépeket
− szögezte le Gyarmati István. A szakértő szerint az ugyanakkor nem kizárható, hogy nyugalmazott nyugati pilóták önkéntesen csatlakozzanak az ukrán légierőhöz. − Egyelőre nem tudunk ilyesmiről, de a katonai és politikai vezetés megpróbálhat gyakorlott pilótákat szerezni ily módon − mutatott rá.
Lemásolható rendszer?
Az F−16-osok átadása Ukrajna részére még egy, a NATO-tagállamok biztonságára nézve is aggodalomra okot adó veszélyt rejt magában: mi történik, ha az oroszok zsákmányolnak egy, még működőképes vadászgépet?
Leginkább az elektronikai rendszerét tudnák feltérképezni és ezáltal hatékonyabban tudnának védekezni ellene
− magyarázta a biztonságpolitikai szakértő. Hozzátette, alapvetően a technológia lemásolására nincs szüksége Moszkvának, hiszen ennél modernebb saját fejlesztésű vadászgépekkel − mint például az ötödik generációs Szu−57-es − is rendelkezik. − A probléma, hogy ebből kevés áll rendelkezésükre, a nyugati szankciók miatt pedig gyártási nehézségekbe ütköznek − zárta szavait Gyarmati István.
Borítókép: Egy F−16-os vadászgép repülés közben (Fotó: AFP/Harald Tittel)
