Kijev akár 36 vadászrepülőt is kaphat első körben

Röviddel azt követően, hogy az Egyesült Államok engedélyezte a szövetségeseknek, hogy F–16-os vadászrepülőket szállítsanak a háborúba, az ukránok máris heves számolgatásba kezdtek.

Az USA szerepe ennél jóval szélesebb, az exporthoz való hozzájárulás mellett a repülőgépek fegyverzetének és pótalkatrészeinek szállítása is a tengerentúli nagyhatalom feladata. Ezek a költségek igen jelentősek, hiszen egy repülőgép eladására vonatkozó exportszerződésben általában csak a fegyverzet és a pótalkatrészek gyakran a teljes ár mintegy ötven százalékát teszik ki.

How Many F-16s Can Ukraine Count On and Why F-35 Production Plays a Decisive Role in Process of Transferring the Aircrafthttps://t.co/eskOmOHCEh pic.twitter.com/BNfcoQF82i

— DEFENSE EXPRESS (@DEFENSEEXPRESS) May 20, 2023

Az ukrán Defense Express portál számításai szerint ezzel szemben Hollandia és Dánia is potenciális exportőr lehet. Ezt bizonyítja, hogy ott már hivatalos szinten is tárgyaltak az F–16-osok adományozásáról, sőt Hollandia felmondta az F-16-os eladásáról szóló megállapodást a Draken International magáncégnek. Ezen országok számára az F–16-osok egy részének Ukrajnának történő átadása nem jelent kritikus veszélyt a védelmi képességekre nézve, mivel már megkezdték az F–35-ösök átvételét.

Ha tehát csak Hollandia és Dánia F–16-os eszközeit vesszük figyelembe, akkor jelenleg fennáll a lehetősége annak, hogy Ukrajna 24–36 repülőgépet kap első körben. A jövőben ez a szám hetven F–16-osra emelkedhet, amikor az USA-ból új F–35-ösök érkeznek – vetíti előre a portál, amely szerint az sem kizárt, hogy Dániához és Hollandiához további F–16-os üzemeltetők csatlakozhatnak, akik készek átcsoportosítani gépeiket Ukrajnába – akár saját védelmi képességeik némi csökkenésének kockázatával is.

Az F–16-os az Egyesült Államok légiereje számára kifejlesztett többcélú vadászrepülőgép, amely egy M61 Vulcan ágyúval, valamint 11 fegyver- és egyéb felszerelési hellyel rendelkezik. A hasznos teher jellemzően két, csaknem ezer kilogrammos bombából, két AIM–9 Sidewinder rövid hatótávolságú levegő–levegő rakétából, két AIM–120 közepes hatótávolságú levegő-levegő rakétából és két külső üzemanyagtartályból áll. A repülőnek egy-és kétüléses modellje is létezik, maga a gép akár 2400 km/órás sebességgel is képes haladni.

1991-ben, az Öböl-háború idején az F–16-osokat repülőterek, katonai termelési létesítmények és egyéb célpontok támadására használták. Amerikai konfliktusokban is használták és repültek Afganisztánban, Irakban, Koszovóban és a Perzsa-öbölben. Ezeket az Egyesült Államokon kívül számos ország üzemelteti, köztük Lengyelország, Belgium, Hollandia és Dánia. Amerikai tisztviselők becslései szerint 18 hónapig tarthat a kiképzés és a repülőgépek leszállítása.

Az F–16-osok lehetővé teszik számunkra, hogy irányítsuk az egünket, megvédjük csapatainkat, csökkentsük veszteségeik számát, és növeljük pilótáink esélyeit a túlélésre

 – írta Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a Foreign Policy című amerikai szaklapban megjelent írásban, majd hozzátette, hogy Ukrajna a háborút is be tudná fejezni, ha elegendő vadászgépet kapna.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ugyanakkor azt elismerte, hogy nem lehet gyorsan nyugati vadászgépeket szállítani Ukrajnának, de megkönnyebbülés volt számára az Egyesült Államok döntése – jelentette ki a mémet ZDF televízióban szombaton. „Nem hiszem, hogy ez a döntés azt jelenti, hogy holnapra védelmi képességeink lesznek. Fel kell készülnünk. Ez azonban egy kiváló döntés” – mondta Zelenszkij, aki szombaton érkezett Japánba a francia kormány gépén, hogy személyesen vegyen részt a világ iparilag legfejlettebb hét államát tömörítő csoport, a G7 háromnapos hirosimai csúcstalálkozóján.

Borítókép: A lengyel légierő egyik  F–16-os vadászgépe (Fotó: MTI/EPA-PAP/Jakub Kaczmarczyk)