– A most bekövetkezett politikai földrengés mindannyiunk számára jelzés, hogy gyorsítsuk fel a végleges kormány megalakulásához vezető folyamatot – jelentette ki Kiriákosz Micotákisz görög kormányfő, miután pártja, az Új Demokrácia a voksok 40,79 százalékával magabiztosan győzött a vasárnapi parlamenti választásokon. A szavazás a baloldal egyértelmű bukását is hozta: az Alekszisz Ciprasz előző kormányfő vezette baloldali Sziriza a voksok alig húsz százalékát szerezte meg. A harmadik helyen a szocialista PASZOK párt végzett 11,46 százalékkal.
Az országot 2019 óta irányító miniszterelnök öröme azonban nem lehet felhőtlen, hiszen a kormánypárt nem tudta megszerezni a parlamenti többséget, ehhez a szavazatok 45 százalékára lett volna szükség.
Mivel Micotákisz rendre elutasította egy koalíciós kormányzás lehetőségét, a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy második fordulót rendeznek a választásból, amely június 25-re vagy július 2-ra eshet. Előtte azonban még a második és a harmadik befutónak is van lehetősége koalíciós tárgyalásokat kezdeményeznie, szakértők szerint azonban egyiküknek sincs reális esélye kormányt alakítania a rendelkezésre álló három nap alatt.
Görögország 1990 óta idén először tartotta meg arányos képviseleti rendszerben a választásokat, ami alapján az eredmény arányosan tükröződik a parlamentben. A dél-európai országban eddig szinte egyedülálló módon a félarányos képviselet egyik formáját, a többségi bónusz rendszert alkalmazták, amely többlethelyeket biztosított a győztes pártnak. A voksolás újabb fordulója ugyanakkor ezúttal is lehetőséget biztosít a győztes pártnak arra, hogy legfeljebb ötven bónuszhelyet kaphasson, így az Új Demokráciának megnyílhat a lehetősége az önálló kormányzás előtt.
– Az Új Demokrácia hangzatos győzelme világos és vitathatatlan üzenet Európában – fogalmazott Thanasis Bakolas. Az Európai Néppárt görög főtitkára rámutatott, hogy ez az első eset 2000 óta, amikor egy hivatalban lévő kormány megerősödve jön ki a választásból. A jobboldali párt az előző, 2019-es parlamenti voksolást közel negyven százalékkal nyerte meg.
Az eredmény egyértelmű üzenet Brüsszelnek és mindazoknak, akik következetesen megkérdőjelezik a görög demokráciát és görög nép akaratát
– tette hozzá Thanasis Bakolas. Az Európai Unió nemrég megerősítette, hogy aggódik a jogállamiság helyzete miatt a dél-európai államban. „Bár Görögország szilárd intézményi és jogi kerettel, élénk civil társadalommal és független médiával rendelkezik, a delegáció megjegyzi, hogy nagyon komoly veszély fenyegeti a jogállamiságot és az alapvető jogokat” – nyilvánította ki a véleményét márciusban az Európai Parlament Állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottsága (LIBE). A testület görögországi látogatását egyébként az ottani választási kampány kellős közepére időzítette, illetve arra az időszakra, amikor az egész ország gyászolt az előző heti, 57 emberéletet követelő vonatbaleset miatt. A jogállamiságot felmérő delegáció ráadásul nemtetszését fejezte ki amiatt, hogy a görög kormány „a tragédiára hivatkozva szabotálja az Európai Parlament küldetését”. Annak ellenére viszont, hogy a kormány tisztviselői nem álltak rendelkezésükre, rövid látogatásuk során megállapították, hogy a többi között az újságírók és az igazságügyi rendszer függetlensége is veszélyben van.
