Washington máris szankcionálta Koszovót

Mivel Pristina nem fogadta meg Amerika határozott tanácsát, kizárták az európai hadgyakorlaton való részvételből.

Prága, 2022. december 15. Albin Kurti koszovói miniszterelnök (b) nyilatkozik, miután átadta hazája hivatalos csatlakozási kérelmét Mikulás Beknek, az Európai Unió soros elnöki tisztségét betöltõ Csehország Európa-ügyi miniszterének (j) Prágában 2022. december 15-én. A csatlakozási kérelem benyújtásával Koszovó az EU tagjelöltjévé válik. MTI/EPA/Milan Kammermayer Fotó: Milan Kammermayer

Josep Borrell a Jakov Milatovics montenegrói államfővel közösen tartott brüsszeli sajtótájékoztatóján kérdésre válaszolva elfogadhatatlannak nevezte, hogy a múlt pénteken kezdődött zavargások során a koszovói rendőrség és a KFOR csapatai a helyi szerbekkel csaptak össze, továbbá elítélte a békefenntartó erő, a KFOR katonái ellen elkövetett támadásokat.

Arra figyelmeztetett, hogy az EU-tagállamok megvitatják a lehetséges lépéseket, ha a felek továbbra is ellenállnak a feszültségcsökkentést szolgáló uniós javaslatoknak. 

Túl sok az erőszak Európában, nem engedhetünk meg magunknak egy újabb konfliktust

− tette hozzá.

Kedden közzétett Twitter-üzenetében Borrell azt írta: az EU a lehető leghatározottabban elítéli a megdöbbentő erőszakot. A KFOR erői, a média, a civilek és a rendőrség ellen elkövetett erőszakos cselekmények teljes mértékben elfogadhatatlanok – írta. Az EU felszólítja a koszovói hatóságokat és a tüntetőket, hogy azonnal és feltétel nélkül enyhítsék a feszültséget − emelte ki.

The EU urges Kosovo authorities and the protesters to immediately and unconditionally de-escalate the situation.

We expect the Parties to act responsibly and find a political solution through the Dialogue immediately.

2/2

— Josep Borrell Fontelles (@JosepBorrellF) May 29, 2023

„Elvárjuk a felektől, hogy felelősségteljesen járjanak el, és haladéktalanul találjanak politikai megoldást párbeszéd révén” − tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.

Koszovó mint egykori Jugoszláv autonóm tartomány 2008-ban egyoldalú függetlenségi nyilatkozattal vált ki a Szerb Köztársaságból. Belgrád – ahogy az ENSZ-tagállamok fele – nem ismeri el Koszovó függetlenségét (hazánk igen), és hosszú távú célja a területek – különösen a szerbek lakta – visszaszerzése. Ezzel szemben a koszovói albánok hosszú távú célja egy Nagy-Albánia létrehozása lenne.

Úgy tűnik Pristina nem ijedt meg a szankcióktól, ugyanis Albin Kurti kijelentette, hogy a négy északi járásban megválasztott polgármesterek teljes és feltétel nélküli támogatásukat élvezik. Hozzátette: Koszovóban nem lehet felfüggeszteni a demokráciát, ez a Nyugat-Balkán legdemokratikusabb országa.

🇽🇰 Kosovo PM Albin Kurti posted a video following the US sanctions on Kosovo:

"The newly-elected mayors in the north have our full, unconditional, and unwavering support. Democracy cannot be suspended. Kosovo is the most democratic country in the Western Balkans" pic.twitter.com/Y9xjWIeT1G

— kos_data (@kos_data) May 30, 2023

Mint ismert a NATO a KFOR művelet révén van jelen Koszovóban – az Egyesült Államok 561 fővel –, amelyet egy 1999-es ENSZ biztonsági tanácsi határozat rendelt el, abból a célból, hogy biztosítsa a Koszovó területén élő nyugalmat és az albán lakosság védelmét.

Ahogy arról lapunk is beszámolt, Koszovó északi, zömében szerbek lakta településein a hétvége során zavargások alakultak ki. A feszültség végül a NATO KFOR-egységei és a tüntetők közötti összecsapásokba torkollottak Zvecsán városában. A hatóságok villanógránátot és könnygázt is bevetettek, hogy szétoszlassák a tömeget, válaszul a demonstrálók kövekkel, palackokkal és egyéb tárgyakkal vágtak vissza. Az incidensek során magyar, olasz és moldáv katonák is megsérültek.

Az incidensek következtében a NATO bejelentette, hogy további hétszáz katonát telepít Koszovóba, miután közölte: az összecsapásokban harminc békefenntartó és 52 tüntető sérült meg.

Mások mellett Jens Stoltenberg NATO-főtitkár és az amerikai külügyminisztérium is az erőszak megállítására szólított fel. Belgrád és Pristina továbbra is egymást hibáztatja a történtekért.

A feszült helyzetet jelzi, hogy a jelenleg is zajló Globsecen, a Pozsonyban zajló globális biztonsági fórumon Alekszandar Vucsics szerb elnök és Albin Kurti koszovói miniszterelnök is részt vett volna, ám váratlanul mindketten lemondták a konferencián való részvételüket.

Borítókép: Albin Kurti koszovói miniszterelnök nyilatkozik, miután átadta hazája hivatalos csatlakozási kérelmét Mikulás Beknek, az Európai Unió soros elnöki tisztségét betöltő Csehország Európa-ügyi miniszterének Prágában 2022. december 15-én (Forrás: MTI/EPA/Milan Kammermayer)