Szerbia nem vállalná a konfrontációt a NATO-val

„A magyar és olasz katonák koszovói megsebesülése nem értelmezhető a NATO elleni támadásnak” – értékelte a lapunknak adott interjúban Németh Ferenc, a Magyar Külügyi Intézet kutatója. A Nyugat-Balkán szakértő szerint a hétvégi incidensek egy eseménysorba illeszthetők, ezért a következő hónapokban is számít hasonlókra.

Zvecan, 2023. május 29. A NATO parancsnoksága alatt mûködõ koszovói békefenntartó haderõ, a KFOR katonái õrt állnak a népirtás, valamint háborús és emberiesség elleni bûncselekmények miatt 2017-ben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt Ratko Mladic volt boszniai szerb hadseregparancsnokot ábrázoló falfestmény közelében az észak-koszovói Zvecanban 2023. május 29-én. A KFOR katonái három észak-koszovói településre vonultak ki, hogy megakadályozzák a helyzet romlását, miután a rendõrség és a helyi szerbek összecsaptak egymással. A szerbek tiltakozása 26-án kezdõdött, amikor Zvecan, Leposavic és Zubin Potok újonnan megválasztott, albán nemzetiségû polgármesterei megpróbálták elfoglalni hivatalaikat, de a helyi szerbek nem akarták beengedni õket az önkormányzati épületekbe. MTI/AP/Bojan Slavkovic Fotó: Bojan Slavkovic

 

Koszovó mint egykori Jugoszláv autonóm tartomány 2008-ban egyoldalú függetlenségi nyilatkozattal vált ki a Szerb Köztársaságból. Belgrád – ahogy az ENSZ-tagállamok fele – nem ismeri el Koszovó függetlenségét (hazánk igen), és hosszú távú célja a területek – különösen a szerbek lakta – visszaszerzése. Ezzel szemben a koszovói albánok hosszú távú célja egy Nagy Albánia létrehozása lenne.

Ahogy arról lapunk is beszámolt, Koszovó északi, zömében szerbek lakta településein a hétvége során zavargások alakultak ki. A feszültség végül a NATO KFOR-egységei és a tüntetők közötti összecsapásokba torkollottak Zvecsán városában. A hatóságok villanógránátot és könnygázt is bevetettek, hogy szétoszlassák a tömeget, válaszul a demonstrálók kövekkel, palackokkal és egyéb tárgyakkal vágtak vissza. Az incidensek során négy magyar katona repeszsérülések miatt szorult ellátásra.

„Megsérültem!” – kiáltotta az egyik magyar katona egy, a közösségi oldalakra is kikerült videóban.

14 militari italiani feriti nel #Kosovo a causa della criminale e ingiusta politica atlantista che pretende di trasformare una terra storicamente cristiana, il #Kosovo, in terra musulmana ed anti serba.#ForzaNuova ed APF è dalla parte del popolo serbo, contro le trame #NATO pic.twitter.com/uXOq3WlHSX

— Roberto Fiore (@RobertoFiore_FN) May 30, 2023

 

Konfliktus Belgrád és Pristina között

Németh Ferenc szerint az események megértéséhez legalább az előző évig kell visszatekinteni, amikor Észak-Koszovóban a helyi szerbek blokádokat állítottak fel a forgalmas határátkelőhelyeknél, tiltakozásul a rendszámtáblák ügyében: Belgrád és Pristina kölcsönösen nem ismerte el egymás rendszámtábláit. Az ügy hozományaként tavaly a koszovói-szerb képviselők lemondtak a polgármesteri tisztségükről a négy észak-koszovói járásban (Észak-Mitrovicában, Zvecsánban, Leposavicsban és Zubin Potokban), továbbá kivonultak a koszovói állami intézményekből is.

A négy járásban a múlt hónapban új választásokat tartottak, amelyet a szerbek – Belgrád támogatásával – bojkottáltak. Emiatt a választásokon egy-két százalékos volt a részvétel, hiszen az ezekben a járásokban lakó nem szerb lakosok járultak az urnákhoz. Az MKI kutatója szerint a választás demokratikus volt, amely során albán származású polgármestereket választottak meg. Ezen polgármesterek beiktatása pedig a múlt héten kezdődött el, amelyre válaszul a helyi szerbek tiltakozásba kezdtek, kordonokat emeltek és elállták az utakat.

Teherautókkal zárják le az utat szerbek az észak-koszovói Mitrovicában 2022. december 27-én Forrás: MTI/AP/Bojan Slavkovic

Noha vannak, akik a jelenlegi helyzetben a koszovói albánokat tekintik az agresszornak, Németh Ferenc szerint ez nincs így, hiszen „a bojkott ellenére a választások demokratikusak voltak, és a polgármesterek csak a törvényes hivatalukat kívánták elfoglalni”. Hozzátette: a koszovói albánokat sem kell félteni, ugyanis a koszovói rendőrség egy speciális alakulata érkezett a tiltakozások helyszínére, ami sok szerb lakosban félelmet keltett, hiszen túlzónak vélték ezt a fajta fellépést.

Azon kívül, hogy a speciális rendőri alakulat kivezénylése túlzónak tekinthető, nem látok kivetnivalót mindebben. Hiszen megválasztott polgármesterek beiktatásáról és a törvényes keretek fenntartásáról van itt szó

– értékelt a Nyugat-Balkán szakértő.

 

Megmarad a magyar KFOR-jelenlét?

A magyar katonák sebesülése a magyar–koszovói kapcsolatokra és a magyar KFOR-jelenlétre Németh Ferenc szerint nem lesz hatással. A szakértő hangsúlyozta: Magyarországnak továbbra is kulcsfontosságú külpolitikai érdeke a Nyugat-Balkán stabilitásához való aktív hozzájárulás.

Ezt korábban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is kiemelte

Magyarország abban érdekelt, hogy a szomszédságunkban, a Nyugat-Balkánon béke és nyugalom legyen. Mi teszünk is ezért

– írta Facebook-bejegyzésében.

– A magyar és olasz katonák koszovói megsérülése nem értelmezhető a NATO elleni támadásnak, hiszen az erőszakot nem valamely tagállam ellen követték el, hanem a NATO KFOR-missziója keretében, egy úgynevezett „területen kívüli misszió” katonái ellen – magyarázta a szakértő.

Feszült a helyzet Koszovóban!
A helyi albánok könnygáz bombát vetettek be a szerb önkormányzati dolgozók ellen, akik be akartak menni munkahelyükre. A KFOR erők teljes fegyverzetben sorakoztak fel az önkormányzatok előtt. pic.twitter.com/aoTj6QHv0L

— M1 (@M1Hirado) May 30, 2023

Borítókép: A NATO parancsnoksága alatt működő koszovói békefenntartó haderő, a KFOR katonái őrt állnak a népirtás, valamint háborús és emberiesség elleni bűncselekmények miatt 2017-ben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt Ratko Mladic volt boszniai szerb hadseregparancsnokot ábrázoló falfestmény közelében az észak-koszovói Zvecanban 2023. május 29-én (Forrás: MTI/AP/Bojan Slavkovic)