Szerbia nem vállalná a konfrontációt a NATO-val

„A magyar és olasz katonák koszovói megsebesülése nem értelmezhető a NATO elleni támadásnak” – értékelte a lapunknak adott interjúban Németh Ferenc, a Magyar Külügyi Intézet kutatója. A Nyugat-Balkán szakértő szerint a hétvégi incidensek egy eseménysorba illeszthetők, ezért a következő hónapokban is számít hasonlókra.

Zvecan, 2023. május 29. A NATO parancsnoksága alatt mûködõ koszovói békefenntartó haderõ, a KFOR katonái õrt állnak a népirtás, valamint háborús és emberiesség elleni bûncselekmények miatt 2017-ben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt Ratko Mladic volt boszniai szerb hadseregparancsnokot ábrázoló falfestmény közelében az észak-koszovói Zvecanban 2023. május 29-én. A KFOR katonái három észak-koszovói településre vonultak ki, hogy megakadályozzák a helyzet romlását, miután a rendõrség és a helyi szerbek összecsaptak egymással. A szerbek tiltakozása 26-án kezdõdött, amikor Zvecan, Leposavic és Zubin Potok újonnan megválasztott, albán nemzetiségû polgármesterei megpróbálták elfoglalni hivatalaikat, de a helyi szerbek nem akarták beengedni õket az önkormányzati épületekbe. MTI/AP/Bojan Slavkovic Fotó: Bojan Slavkovic

– A NATO biztosan nem fogja megszüntetni a KFOR-misszióját. A hétvégi eseménysorozat bebizonyította, hogy a KFOR-ra szükség van – nyilatkozta lapunknak a koszovói incidensek kapcsán Németh Ferenc, a Magyar Külügyi Intézet (MKI) kutatója, Nyugat-Balkán szakértő.

– A jelenlegi történések egy nagyobb eseménysorozatba illeszthetők, ezért arra számítok, hogy pár hónapon belül hasonló incidensek is megtörténhetnek, erre nagy az esély. Hiszen ha Belgrádnak vagy Pristinának aggályai merülnek fel, akkor nagyon könnyen mobilizálhatja az embereit és eszkalálhatja az egyébként békés helyzetet

 – elemezte a lehetőségeket a szakértő.

Hozzátette: Az, hogy Belgrád utasította a szerb hadsereget a koszovói határhoz való vonulásra és elrendelték a legmagasabb készültséget, inkább csak erőfitogtatás; ugyanis a határ átlépésére nincs esély, mert akkor Szerbia a NATO KFOR egységeivel nézne szembe, de egy ilyen konfrontációt nem vállalna.

 

Koszovó mint egykori Jugoszláv autonóm tartomány 2008-ban egyoldalú függetlenségi nyilatkozattal vált ki a Szerb Köztársaságból. Belgrád – ahogy az ENSZ-tagállamok fele – nem ismeri el Koszovó függetlenségét (hazánk igen), és hosszú távú célja a területek – különösen a szerbek lakta – visszaszerzése. Ezzel szemben a koszovói albánok hosszú távú célja egy Nagy Albánia létrehozása lenne.

Ahogy arról lapunk is beszámolt, Koszovó északi, zömében szerbek lakta településein a hétvége során zavargások alakultak ki. A feszültség végül a NATO KFOR-egységei és a tüntetők közötti összecsapásokba torkollottak Zvecsán városában. A hatóságok villanógránátot és könnygázt is bevetettek, hogy szétoszlassák a tömeget, válaszul a demonstrálók kövekkel, palackokkal és egyéb tárgyakkal vágtak vissza. Az incidensek során négy magyar katona repeszsérülések miatt szorult ellátásra.

„Megsérültem!” – kiáltotta az egyik magyar katona egy, a közösségi oldalakra is kikerült videóban.

14 militari italiani feriti nel #Kosovo a causa della criminale e ingiusta politica atlantista che pretende di trasformare una terra storicamente cristiana, il #Kosovo, in terra musulmana ed anti serba.#ForzaNuova ed APF è dalla parte del popolo serbo, contro le trame #NATO pic.twitter.com/uXOq3WlHSX

— Roberto Fiore (@RobertoFiore_FN) May 30, 2023

 

Konfliktus Belgrád és Pristina között

Németh Ferenc szerint az események megértéséhez legalább az előző évig kell visszatekinteni, amikor Észak-Koszovóban a helyi szerbek blokádokat állítottak fel a forgalmas határátkelőhelyeknél, tiltakozásul a rendszámtáblák ügyében: Belgrád és Pristina kölcsönösen nem ismerte el egymás rendszámtábláit. Az ügy hozományaként tavaly a koszovói-szerb képviselők lemondtak a polgármesteri tisztségükről a négy észak-koszovói járásban (Észak-Mitrovicában, Zvecsánban, Leposavicsban és Zubin Potokban), továbbá kivonultak a koszovói állami intézményekből is.

A négy járásban a múlt hónapban új választásokat tartottak, amelyet a szerbek – Belgrád támogatásával – bojkottáltak. Emiatt a választásokon egy-két százalékos volt a részvétel, hiszen az ezekben a járásokban lakó nem szerb lakosok járultak az urnákhoz. Az MKI kutatója szerint a választás demokratikus volt, amely során albán származású polgármestereket választottak meg. Ezen polgármesterek beiktatása pedig a múlt héten kezdődött el, amelyre válaszul a helyi szerbek tiltakozásba kezdtek, kordonokat emeltek és elállták az utakat.

Teherautókkal zárják le az utat szerbek az észak-koszovói Mitrovicában 2022. december 27-én Forrás: MTI/AP/Bojan Slavkovic

Noha vannak, akik a jelenlegi helyzetben a koszovói albánokat tekintik az agresszornak, Németh Ferenc szerint ez nincs így, hiszen „a bojkott ellenére a választások demokratikusak voltak, és a polgármesterek csak a törvényes hivatalukat kívánták elfoglalni”. Hozzátette: a koszovói albánokat sem kell félteni, ugyanis a koszovói rendőrség egy speciális alakulata érkezett a tiltakozások helyszínére, ami sok szerb lakosban félelmet keltett, hiszen túlzónak vélték ezt a fajta fellépést.

Azon kívül, hogy a speciális rendőri alakulat kivezénylése túlzónak tekinthető, nem látok kivetnivalót mindebben. Hiszen megválasztott polgármesterek beiktatásáról és a törvényes keretek fenntartásáról van itt szó

– értékelt a Nyugat-Balkán szakértő.

 

Megmarad a magyar KFOR-jelenlét?

A magyar katonák sebesülése a magyar–koszovói kapcsolatokra és a magyar KFOR-jelenlétre Németh Ferenc szerint nem lesz hatással. A szakértő hangsúlyozta: Magyarországnak továbbra is kulcsfontosságú külpolitikai érdeke a Nyugat-Balkán stabilitásához való aktív hozzájárulás.

Ezt korábban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is kiemelte

Magyarország abban érdekelt, hogy a szomszédságunkban, a Nyugat-Balkánon béke és nyugalom legyen. Mi teszünk is ezért

– írta Facebook-bejegyzésében.

– A magyar és olasz katonák koszovói megsérülése nem értelmezhető a NATO elleni támadásnak, hiszen az erőszakot nem valamely tagállam ellen követték el, hanem a NATO KFOR-missziója keretében, egy úgynevezett „területen kívüli misszió” katonái ellen – magyarázta a szakértő.

Feszült a helyzet Koszovóban!
A helyi albánok könnygáz bombát vetettek be a szerb önkormányzati dolgozók ellen, akik be akartak menni munkahelyükre. A KFOR erők teljes fegyverzetben sorakoztak fel az önkormányzatok előtt. pic.twitter.com/aoTj6QHv0L

— M1 (@M1Hirado) May 30, 2023

Borítókép: A NATO parancsnoksága alatt működő koszovói békefenntartó haderő, a KFOR katonái őrt állnak a népirtás, valamint háborús és emberiesség elleni bűncselekmények miatt 2017-ben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt Ratko Mladic volt boszniai szerb hadseregparancsnokot ábrázoló falfestmény közelében az észak-koszovói Zvecanban 2023. május 29-én (Forrás: MTI/AP/Bojan Slavkovic)