Elvághatja Oroszország a telekommunikációs kábeleket

Figyelmeztette a Nyugatot Dmitrij Medvegyev, reagálva arra, hogy a Nyugatnak köze lehet az Északi Áramlat elleni támadásokhoz.

Magyar Nemzet
2023. 06. 14. 12:55
MEDVEGYEV, Dmitrij; HSZI Csin-ping; PUTYIN, Vlagyimir
Moszkva, 2023. március 21. Dmitrij Medvegyev, az Orosz Biztonsági Tanács helyettes vezetõje a Hszi Csin-ping kínai államfõ és Vlagyimir Putyin orosz elnök részvételével, valamint a két ország küldöttségének tagjaival folytatott tárgyaláson a moszkvai Nagy Kreml-palotában 2023. március 21-én. Hszi Csin-ping elõzõ nap érkezett háromnapos állami látogatásra Oroszországba. MTI/EPA/Szputnyik/Kreml/Pool/Alekszej Majsev Fotó: Alekszej Majsev
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Oroszország bármikor célba veheti a nyugati országok tenger alatti telekommunikációs kábeleit. Egy ilyen akciónak ugyanis sem erkölcsi, sem fizikai akadálya nincs – tekintettel arra, hogy a nyugati országok bizonyítottan bűnrészesek az Északi Áramlat gázvezetékek elleni szabotázsakciókban – figyelmeztetett a Telegram-oldalán Dmitrij Medvegyev. A volt orosz miniszterelnök és az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese feltehetőleg arra a hírre reagált, miszerint kiszivárgott hírszerzési adatokból kiderült, az Egyesült Államok tudott a gázvezetékeket célzó ukrán összeesküvésről.

Az Oroszországból Németországba irányuló balti-tengeri Északi Áramlat és az Északi Áramlat 2 gázvezetéken tavaly ősszel robbanások történtek, melyek szivárgáshoz vezettek. Az azonban még máig nem derült ki, kik állnak a szabotázsakciók mögött, Kijev és Moszkva egymást okolja.

A világ internetes forgalmának zöme tenger alatti üvegszálas kábeleken keresztül folyik, korábban nyugati szakértők rámutattak: Oroszországnak megvannak a képességei arra, hogy ezeknek a kábeleknek egy részét megrongálja. Ám a telekommunikációs kábeleket egy másik veszély is fenyegeti, nevezetesen a Kína és az Egyesült Államok közötti feszült viszony. Washington már korábban is arra törekedett, hogy akémkedés kockázata miatt szétbontsa az internetkábel-hálózatot.

Medvegyev a Telegram-bejegyzésében egyúttal javaslatot tett arra, hogy Oroszország biztonsága érdekében egy demilitarizált övezetet alakítsanak ki a lengyel határon a kárpátaljai Lemberg (Lviv) város környékén.

„Tekintettel az ellenség döntéseire, melyek értelmében a kijevi kormányt egyre több nagy hatótávolságú fegyverrel látják” – tette hozzá az orosz politikus, indokolva, miért van szükség a katonailag semleges zóna kialakítására. A demilitarizált övezet ugyanis azt jelenti, hogy a kijelölt területen tilos katonai létesítményt fenntartani és csapatokat állomásoztatni. Nem ez egyébként az első alkalom, hogy az ukrajnai háború során felmerül a demilitarizált övezet kialakításának ötlete. Május végén Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó hasonló javaslatot tett, ám az ukránok elképzelése szerint a zónát a háborút követő rendezés keretében hoznák létre Oroszország területén belül, Ukrajna határa mentén, 100-120 kilométer széles területen.

Borítókép: Dmitrij Medvegyev, az Orosz Biztonsági Tanács helyettes vezetője (Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml/Alekszej Majsev)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.