Az Európai Parlamenti (EP) választásokat megelőző évben egyre erősödik a jobboldal – vetíti előre a Europe Elects felméréseket összesítő portál.
A becslések szerint a 2024-es voksolás után a jobbközép Európai Néppárt (EPP), a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D), valamint az Újítsuk meg Európát (Renew Europe) maradna a három legnagyobb képviselőcsoport, ám a jelenlegi helyzetüknél gyengébb eredményt érnének el.
A korrupciós botránytól megtépázott szocialistákat ráadásul az is sújtja, hogy az EPP már a tőle jobbra álló Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) kegyeit keresi.
A képviselőcsoport akár a harmadik legerősebb formációvá tornászhatja fel magát – megelőzve a liberálisokat –, népszerűsége különösen megnövekedett, miután az Olasz Testvérek Giorgia Meloni vezetésével átvette az irányítást Olaszországban. Az Európai Konzervatívok és Reformerek jelenleg 66 helyet tudhat magának a parlamentben, aminél a jövő évi választások után 17 hellyel is többet szerezhet. Ebből az Olasz Testvérek 28 mandátumot kaphat.
Eközben a többek között Marine Le Pen francia jobboldali politikus nevével fémjelzett Identitás és Demokrácia szintén megerősödhet,
és még hét hellyel gazdagodhat a mostani 62 mandátumhoz képest. A független képviselők összesen 53 mandátumot, vagyis hat hellyel többet kaphatnak, mint a 2019-es választásokon, közülük a legtöbb politikust a Fidesz adhatja.
Az EPP-nek kötelessége lesz azon dolgozni, hogy szilárd többséget alakítson ki, amely képes lesz kormányozni az Európai Uniót a következő öt évben
– fogalmazott Antonio Tajani olasz miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter. A néppárt politikusa kiemelte, fontos, hogy az ECR és az EPP közötti párbeszéd folytatódjon, és bár különböző erőkről van szó, az Európai Parlamentben már most is gyakran szavaznak együtt.
Az elmúlt években balra tolódott EPP gyengülését érezve a pártcsalád elnöke, Manfred Weber is határozottan támogatja, hogy az ECR-rel lépjenek szövetségre. A néppártnak jelenleg 177 mandátuma van, ám a Europe Elects előrejelzése szerint előfordulhat, hogy 2024-ben már csak 161-re tesz szert. Weber pálfordulása a többi között a bevándorláspolitikában mutatkozik, a néppárti elnök nemrég maga is amellett szólalt fel, hogy Brüsszel finanszírozza a határkerítések megépítését.
A szocialisták és demokraták képviselőcsoportjának elnöke, Iratxe García Pérez elítélte Manfred Weber törekvéseit, és úgy nyilatkozott, hogy „az EPP szélsőjobboldali együttműködésre irányuló mozgalmai túllépik az EU-párti vörös vonalat”. A spanyol politikus megerősítette, hogy a korábbi együttműködésük valóban véget érhet. Az azonban még kérdéses, hogy a baloldal maga mellé tudja-e állítani az Újítsuk meg Európát liberális frakciót, ami eldöntheti, a bal- vagy a jobboldalnak lesz-e többségi hangja az EP-ben.
