Megtalálták a világ legősibb temetkezési helyét, és kiderítettek valamit az emberiség történetéről is

A Dél-afrikai Köztársaságban az őstörténet legrégebbi sírjainak felfedezéséról számolt be hétfőn Lee Berger világhírű paleoantropológus. A felfedezés révén legalább százezer évvel korábbra datálhatók a temetkezési szokások első nyomai.

Professor Lee Berger, palaeontologist, explorer and member of The National Geographic Society, poses for a portrait in the Rising Star caves system in The Cradle of Human Kind, on May 11, 2023. The news shakes the foundations of human evolution: world-renowned paleontologist Lee Berger announced on Monday that he had discovered the oldest graves ever found in South Africa, pushing back the first traces of mortuary practices by some 100,000 years . The oldest tombs discovered so far were found in Israel and Egypt at the beginning of the 20th century. They date from around 100,000 years before our era and house the remains of Homo sapiens, the direct ancestor of man. The burials unearthed in South Africa date from -200,000 to -300,000 years. (Photo by Luca Sola / AFP) Fotó: Luca Sola / AFP

A mintegy harminc méterre a föld alatt, egy keskeny folyosóhálózat végén elhelyezkedő fülkékben magzatpózba összezsugorított formában az ember távoli rokonainak megkövült maradványaira bukkantak a 2018-ban elkezdett ásatások során.

A felfedezők megállapították, hogy a lyukformájú sírokat a kiásott földdel visszadugaszolták, amiből arra következtettek, hogy az őskori holttesteket szándékosan temették el.

https://t.co/msPbcRMJ3f

— Lee R Berger (@LeeRberger) June 5, 2023

„Az emberformájúak esetében valaha feljegyzett legrégebbi temetkezésekről van szó, amelyek legalább százezer évvel korábbiak a Homo sapiens temetkezéseinél” – állítják a tudósok tudományos lektorálás előtti cikksorozatukban, amely a lektorálás után az eLife című tudományos folyóiratban jelenik meg.

Az ásatásokat a Johannesburgtól északnyugatra fekvő, az emberiség bölcsője néven ismert, az UNESCO világörökségi listáján szereplő régészeti helyszínen végezték.
Az eddig feltárt legrégebbi temetkezési helyek – egyebek mellett a Közel-Keleten és Kenyában – körülbelül Krisztus előtt 100 000-re datálódnak, és a Homo sapiens maradványait tartalmazzák.

A dél-afrikai sírok Kr .e. 200 000–300 000 közöttiek, és a Homo naledi nevű, kis termetű (mintegy másfél méter magas), narancsnagyságú aggyal rendelkező emberféle maradványait őrzik. 

A Homo naredi, amelynek a Lee Berger általi felfedezése már megkérdőjelezte az emberiség evolúciójának lineáris értelmezését, továbbra is rejtély a tudósok előtt.

A Homo naledi a több millió éves lények jellemzőivel – mint a primitív fogazat és a mászásra alkalmas combok – rendelkezett, ugyanakkor a lába hasonlított a mostani emberéhez, és a kezével képes volt az eszközhasználatra.

„A felfedezések azt mutatják, hogy a temetkezési szokások nem korlátozódtak a Homo sapiensre vagy más, nagy méretű aggyal rendelkező emberfajtákra” – állítják a tudósok.
Ezt az elméletet, amely szembemegy azzal az általánosan elfogadott elgondolással, amely szerint a halál tudata és az ide sorolható szokások az emberrel kapcsolatosak, Lee Berger már 2015-ben felvetette, amikor bemutatta a világnak a Homo naledit.

Az elmélet már akkor nagy vihart kavart, számos szakember megkérdőjelezte a médiában népszerű, a National Geographic támogatását élvező amerikai paleoantropológus tudományos alaposságát.

„Ez túl sok volt akkoriban a tudósoknak” – mondta egy interjúban az AFP francia hírügynökségnek Lee Berger. Továbbra is meggyőződésük volt, hogy mindez a nagy aggyal kapcsolatos, és a közelmúltban, kevesebb mint százezer éve történt– magyarázta.

„Most eljutottunk arra a pontra, hogy elmondhatjuk a világnak, ez nem igaz” – mondta az 57 éves felfedező, aki szerint hegyes vagy éles szerszámmal a sírok falába vésett mértani jelképeket is találtak. A négyszögeket, háromszögeket és kereszteket szerinte tudatosan vésték a lesimított felületre.

Carol Ward, a missouri egyetem antropológusa úgy vélte, hogy ezek az eredmények, ha megerősítést nyernek, potenciálisan nagyon fontosak lehetnek. A kutatók régóta társítják a tűzgyújtás, a vésés vagy a festés képességét a modern ember agyi képességével, mint például a cro-magnoni emberével.

A felfedezésekben részt vevő Augustín Fuentes, a princetoni egyetem antropológusa szerint a temetkezés, az értelem és a művészet jóval korábbi eredetű és bonyolultabb lehet, mint gondolnánk, és feltehetően nem csak az emberre jellemző.

Borítókép: Lee Berger professzor (Fotó: Luca Sola/AFP)