Előzőleg pénteken Szadir Dzsaparov kirgiz elnök szorgalmazta a plenáris ülésen, hogy az országok között meglévő különbségek ellenére változtassák Közép-Ázsiát egységes földrajzi-gazdasági térséggé az együttműködés különböző formáinak megkönnyítése érdekében. Az elképzelést támogatta Savkat Mirzijojev üzbég elnök is, aki elégedettségét fejezte ki a szállítási útvonalak fejlesztése terén elért sikerek kapcsán, Emomali Rahmon tádzsik elnök pedig azt hangsúlyozta, hogy Tádzsikisztánnak részesülnie kell az Európai Unió által biztosított preferenciális vámtarifarendszerből.
Kaszim-Dzsomart Tokajev kazah elnök, akinek az országa az Európai Unió legfontosabb gazdasági partnere a térségben, kijelentette, hogy növelni kívánja az Oroszországot elkerülő Kaszpi-tengeri vezetéken Európába irányuló kőolajszállításokat. A harmadik EU–Közép-Ázsia csúcstalálkozót a tervek szerint jövőre Üzbegisztánban tartják.
Az Ukrajna elleni orosz támadás lökést adott az EU és Közép-Ázsia közötti kapcsolatoknak, lehetővé téve a közép-ázsiai vezetők számára, hogy különböző partneri viszonyokat építsenek ki, egyebek mellett Törökországggal vagy Iránnal. A 2014 és 2020 között folyósított 1,1 milliárd eurós támogatással az EU az első számú adományozó a térségben, egyszersmind a legnagyobb befektető partner is 42 százalékos részesedéssel, messze megelőzve az Egyesült Államokat (14,2 százalék), Oroszországot (6 százalék) és Kínát (3,7 százalék). Annak ellenére, hogy a térség államai nyilatkozataik szerint „többvektorú külpolitikát” szándékoznak folytatni, gazdaságilag továbbra is szorosan függenek a hagyományos regionális hatalomtól, Oroszországtól a máig erős katonai szövetségek, gazdasági és kulturális kapcsolatok révén.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!