Lehetséges, hogy az egyre kétségbeesettebb Ukrajna megpróbál „hamis zászlós” támadást intézni a zaporizzsjai atomerőmű ellen – írta Richards a cikkben, szerinte ugyanis a kijevi rezsim korábbi tettei minden kétséget eloszlatnak azzal kapcsolatban, hogy képes lenne-e ilyen lépésre.
Csak emlékeztetni szeretnék, hogy hiteles bizonyítékok vannak (a német hírszerzés szerint) arra, hogy az ukrán biztonsági szervek felelősek az Északi Áramlat 2 gázvezeték megrongálásáért, amely a valaha végrehajtott legnagyobb ökoterrorista akció
− mutatott rá a volt CIA-tanácsadó.
Richards szerint Kijevnek érdekében állna Oroszországot olyan színben feltüntetni, hogy sugárzást okoz NATO-tagországok területén, ami egyet jelentene a szövetség elleni támadással. A szakértő egyébként Kijevet sejti a Nova Kahovka-i gát néhány héttel ezelőtti lerombolása mögött is, bár elismeri, hogy erre egyelőre nincs bizonyíték.
A volt CIA-tanácsadó rámutatott, hogy Ukrajna és szövetségesei többször vádolták Oroszországot azzal, hogy fel akarja robbantani a zaporizzsjai atomerőművet, amit az oroszok kategorikusan tagadtak. Richards szerint ezek a nyilatkozatok amolyan felvezetései lehettek a tervezett akciónak.
Ismétlem, Ukrajna kezd kétségbeesni, és a kétségbeesett idők kétségbeesett intézkedéseket követelnek. Tehát ha a következő napokban támadás éri a zaporizzsjai atomerőművet, tudni fogják, ki volt a felelős. Azt is tudni fogják, hogy a világ egy lépéssel közelebb került a nukleáris háborúhoz
− zárta ijesztő eszmefuttatását az amerikai szakértő.
Nehéz megjósolni, hogy mi történne abban az esetben, ha egy atomerőművet érne a Nova Kahovka-i vízerőműhöz hasonló támadás, nyilatkozta korábban a Magyar Nemzetnek Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) oktatója. A következményeket több tényező is befolyásolja: függ ugyanis az atomerőműtől, a személyzettől, illetve attól is, hogy milyen fegyverrel találták el azt.
Alapvetően egy nagyobb robbanóerejű töltettel is nehéz olyan károsodást okozni az erőművekben, amely nagyobb mértékű radioaktív sugárzást okozna, azonban egy célzott, szisztematikus támadással hatalmas kárt lehet okozni a létesítményben
– jelentette ki a szakértő. Rámutatott, nem valószínű, hogy egy, a csernobilihoz hasonló robbanás történjen az erőművekben, ugyanis az Európában használatos erőművek egészen más módon működnek, és több biztonsági felszereléssel vannak ellátva. Azonban egy ilyen jellegű katasztrófa megállításában hatalmas szerepe van a személyzetnek és az erőmű felkészültségének.
Aszódi Attila nagyon kockázatosnak minősítette egy ilyen erőmű megtámadását, ugyanis, ha a reaktor hűtése ellehetetlenülne, akkor egy olyan belső folyamat indulna el a létesítményben, amely egy idő után visszafordíthatatlanná válna.
Ezekre az esetekre a szakértő szerint a legtöbb atomerőműben már vannak súlyos balesetet kezelő rendszerek, viszont az is kérdéses, hogy ezek az eszközök mennyire sérülnének meg. A másik fontos bizonytalansági tényező pedig a szakértő szerint, hogy a védőépület, amely hermetikusan elzárja az erőművet a külvilágtól, mennyire sérül meg a támadás során.
