Aszódi Attila szerint nehéz megjósolni, hogy mi történne abban az esetben, ha egy atomerőművet érne a Nova Kahovka-i vízerőműhöz hasonló támadás. A Budapesti Műszaki Egyetem (BME) oktatója a Magyar Nemzet megkeresésére elmondta, a következményeket több tényező is befolyásolja: függ ugyanis az atomerőműtől, a személyzettől, illetve attól is, hogy milyen fegyverrel találták el azt.
– Alapvetően egy nagyobb robbanó erejű töltettel is nehéz olyan károsodást okozni az erőművekben, amely nagyobb mértékű radioaktív sugárzást okozna, azonban egy célzott, szisztematikus támadással hatalmas kárt lehet okozni a létesítményben
– jelentette ki a szakértő. Rámutatott, nem valószínű, hogy egy, a csernobilihoz hasonló robbanás történjen az erőművekben, ugyanis az Európában használatos erőművek egészen más módon működnek, és több biztonsági felszereléssel vannak ellátva. Azonban egy ilyen jellegű katasztrófa megállításában hatalmas szerepe van a személyzetnek és az erőmű felkészültségének.
Aszódi Attila nagyon kockázatosnak minősítette egy ilyen erőmű megtámadását, ugyanis, ha a reaktor hűtése ellehetetlenülne, akkor egy olyan belső folyamat indulna el a létesítményben, amely egy idő után visszafordíthatatlanná válna.
Ezekre az esetekre a szakértő szerint a legtöbb atomerőműben már vannak súlyos balesetkezelő rendszerek, viszont az is kérdéses, hogy ezek az eszközök mennyire sérülnének meg. A másik fontos bizonytalansági tényező pedig a szakértő szerint, hogy a védőépület, amely hermetikusan elzárja az erőművet a külvilágtól, mennyire sérül meg a támadás során.
Orosz–ukrán háború
