Az ukrán elnök részt vesz az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozóján, ahol tárgyalt az Európai Bizottság elnökével, Ursula von der Leyennel is. Volodimir Zelenszkij hivatalos Twitter-oldala szerint
a bizottsági elnökkel megvitatták az ukrán béketervet, végrehajtásának konkrét módjait, illetve a kezdeményezés globális támogatásáról is szót ejtettek.
Mindemellett kitértek azokra a biztonsági garanciákra is, amelyeket – az elnök szavai szerint – Ukrajna szeretne megkapni azelőtt, hogy a NATO teljes jogú tagjává válna.
Az ukrán elnök a beszélgetés során hangsúlyozta, hogy mindenfajta korlátozás nélkül fel kell oldani az ukrán mezőgazdasági termékekre vonatkozó exportkorlátozásokat.
Amint arról már a Magyar Nemzet is beszámolt, Zelenszkijt az értekezlet házigazdája, Maia Sandu moldovai elnök fogadta a Chisinauhoz közeli Bulboaca kastélyában. Az ukrán elnök köszönetet mondott a politikusnak Kijev támogatásáért és az ukrán menekültek befogadásáért.
Zelenszkij a rendezvény során megerősítette, hogy Ukrajna mind az Európai Unióban, mind a NATO-ban teljes jogú taggá akar válni.
A 45 európai ország, valamint az európai uniós központi intézmények vezetőinek részvételével zajló csúcstalálkozót kora délután megnyitva Maia Sandu moldovai elnök úgy fogalmazott: reményei szerint a mostani megbeszéléssel újabb lépést tesznek a kontinens békéje felé. – A találkozó abba a folyamatba illeszkedik, amelyben az EU-tagországok és partnereik a szolidaritáson alapuló, erősebb Európára törekszenek – emelte ki.
Zelenszkij – akinek személyes részvétele csak csütörtökön vált biztossá – közvetlenül Sandu után felszólalva a résztvevők támogatását kérte Kijev NATO-csatlakozási törekvéséhez. Kijelentette, hogy a júliusi NATO-csúcstalálkozón Kijevnek egyértelmű jelzést kell kapnia a szövetségtől a hozzá fűződő viszonyának jövőjét illetően. Újra hangsúlyozta annak fontosságát is, hogy az európai partnerek segítsék Ukrajnát harci repülőgépekkel és légvédelmének fejlesztésében is.
Zelenszkij megerősítette, hogy Ukrajna szeretne egy béke-csúcstalálkozót szervezni arról, milyen feltétekkel zárható le a háború, de még nem látja elérkezettnek az időt erre.
– Kijev fő törekvése, hogy minél több országot nyerjen meg a részvételre – fejtette ki.
A moldovai találkozó megnyitása után elhangzott nyilvános felszólalásában Mark Rutte holland miniszterelnök úgy fogalmazott: Kijevnek győznie kell a háborúban, és ehhez további katonai és pénzügyi támogatást kell kapnia európai partnereitől, de a kontinensen kívülről is. Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője leszögezte: a találkozó egyik célja a nemzetközi jog tiszteletben tartása melletti egység kinyilvánítása. Oroszország kizárta magát az Európai Politikai Közösségből (EPK) azzal, hogy megtámadta Ukrajnát – hangoztatta.
Az EPK létrehozását Emmanuel Macron francia elnök kezdeményezte annak érdekében, hogy az időszerű politikai kérdéseket az Európai Uniónál szélesebb körben, kötetlenül és rugalmasan vitathassák meg, és lehetővé tegyék az EU-tagállamok szorosabb együttműködését a szervezeten kívüli országokkal. Az első csúcstalálkozót tavaly októberben tartották Prágában.
A mostani értekezlet fő témái közé tartozik a béke és biztonság, az energiaellátás és a klímavédelem, továbbá az európai országok infrastrukturális hálózatai közötti összeköttetések javítása. A találkozón az EU-tagországok és az európai uniós központi intézmények vezető képviselői mellett közel húsz európai ország állam- vagy kormányfője vesz részt. Hazánkat Orbán Viktor miniszterelnök képviseli. Recep Tayyip Erdogan török elnök az utolsó pillanatban lemondta részvételét.
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök hangsúlyozta, hogy nincsenek másodosztályú országok Európában, és megerősítette, hogy Olaszország mind Ukrajna, mind Moldova integrációs törekvéseit támogatja. Fontosnak tartotta annak figyelembe vételét, hogy Európa nem pusztán szabályok és érdekek halmaza, hanem fontos civilizációs szerveződés – számolt be róla az MTI.
