Mirigliani leszögezte, hogy amíg ő felel a szépségverseny lebonyolításáért, addig a Miss Italyn csak olyan versenyzők indulhatnak, akik biológiailag nők, akik csupán annak érzik vagy vallják magukat, ki lesznek zárva a megméretésből.
A verseny elnöke kijelentette, hogy a Miss Italy nem fog csatlakozni a transzaktivizmus mozgalmához, mivel a kezdetektől fogva a versenyszabályzat egyik fontos eleme az az előírás, hogy a versenyzőnek születésétől fogva nőnek kell lennie.
Mirigliani hozzátette: ezt a szabályt valószínűleg azért vezették be, mert már abban az időben is előre lehetett vetíteni, hogy a szépségideál változhat és a nők áteshetnek bizonyos műtéteken, valamint a férfiakból is nő lehet egy beavatkozást követően.
Az elnök arra is kitért, hogy az évek során a Miss Italy enyhített a szabályokon, amelyek a kezdetekben nagyon szigorúak voltak. Elmondása alapján manapság már a tetoválást és a piercinget viselő résztvevők is indulhatnak a versenyen, mert ez része a nők önkifejezésének. Hozzátette azonban, hogy a túlzásokat nem tartja jónak.
A Miss Italy történetében 2016-ban nagy visszhangot keltett, hogy egy plus size versenyző lett az egyik udvarhölgy. Az akkor 22 éves nápolyi lány, Paola Torrente 46-os ruhaméretével inkább a teltkarcsúak táborához tartozott, ami miatt sokan meglepődtek az elért eredményén. A versenyt követően a lány a Daily Mailnek nyilatkozva elmondta, hogy természetesnek tartja magát és büszke a testére.
Nem a holland versenyző az egyetlen, aki szépségversenyen indult. 2019-ban a spanyol transznemű modell, Angela Ponce részt vett a Miss Universe versenyen, és bár nem nyert, úttörőként tekintett rá az LMBTQ–közösség.
Franciaországban is teret nyert az LMBTQ–közösség a szépségversenyeken, a Miss France történetében 2002-ben első alkalommal egy transznemű színésznő, bizonyos Andrea Furet is lehetőséget kapott rá, hogy induljon a versenyen, miután annak új elnöke, Alexia Laroche-Joubert lehetőséget adott a transznemű versenyzőknek.
Borítókép: Miss Hollandia győzelme (Fotó: Evert Elzinga)
