– A háborúk mindig is az improvizációk és a kreativitás melegágyai voltak. Egyes feladatok azonnali megoldására az ügyeskezű és ötletes katonák mindig előálltak egy újszerű megoldással – kommentálta Somkuti Bálint biztonságipoltikai szakértő Facebook-bejegyzésében azt a közösségi médiában terjedő videót, amelyen ukrán katonák hat AK–74-es „összeszerelésével” vadásznak alacsonyan repülő drónokra.
A felvételeken látszik, hogy egy háromlábú állvány stabilizálja a fegyvereket, miközben egyszerre rövid sorozatokat eresztenek meg egy drónra – egyébként sikertelenül. Mint arra Somkuti Bálint is felhívja a figyelmet, a videón feltűnik még egy érdekesség:
a háttérben egy 1928-ban tervezett, Gyegtarjov dobtáras golyószóró áll.
A közösségi médiában egyébként már korábban bemutatták a különös fegyverrendszer működését. A lényege, hogy a ravaszokhoz erősített elsütő szerkezetnek köszönhetően az AK–74-esek egyszerre tüzelhetnek. Kérdés persze, hogy a módszer mennyire hatékony, de arra vannak videós bizonyítékok, hogy gépkarbélyokkal szedtek le orosz drónokat. Előnye még, hogy az AK–74-esekből sok van rendelkezésre, és a lőszer olcsó.
Márpedig a drónok tömeges használata – legyen felderítő vagy támadó – mindkét oldalon, sőt minden háborúban egyre nagyobb fejtörést okoz. Ezek a fegyverek szintén olcsók, rengeteg áll rendelkezésre belőlük, és különösen ár-érték arányban nehéz ellenük védekezni.
Összeszerelésük sem túl bonyolult, némi hegesztés és szigetelő szalag kell hozzá:
Korábban lapunk is megírta, hogy olykor egészen elképesztő fegyverek is feltűnnek a fronton: például az ukránok egy 1880-ban megalkotott, Oroszországban 1910-ben (!) hadrendbe állított Maxim M1910-es nehézgéppuskát is használtak. Ennek oka azonban kevésbé az, hogy ezen olyan hatékonyak lennének, mint inkább a felszerelés hiányosságai.
