Vasárnap előre hozott választásokat rendeznek Spanyolországban. A voksolás több szempontból is történelmi: soha nem rendeztek választást a spanyol nyár ennyire meleg időszakában, mint most. A felmérések alapján magabiztosan vezet a jobboldal: a Néppárt (PP) a Politico brüsszeli hírügynökség adatai szerint 34 százalékon áll, mintegy hat százalékponttal megelőzve a jelenleg kormányon levő Pedro Sánchez által vezetett szocialistákat. Ez azonban még nem lesz elegendő a kormányalakításhoz, így Alberto Nunez Feijoo pártjának szövetségre kell lépnie a szintén jobboldali Voxszal – egy ilyen szövetség egyébként nemrégiben a helyhatósági választások során már létrejött, többek közt a baloldal itt elszenvedett veresége miatt írták ki a mostani választásokat.
Meghatározhatják az unió politikáját
A spanyol választásoknak különös pikantériája, hogy jelenleg a dél-európai ország tölti be az unió politikáját részben meghatározó soros elnökségi pozíciót.
A Vox várhatóan próbálja majd a napirenden előtérbe helyezni az unió migrációs rendszerének reformját, így végleg aláásná a javasolt kvótarendszert – hasonlóan ahhoz, ahogy Magyarország és Lengyelország már az unió tanácsában megkövetelte –, és döntően csökkentené az EU migrációs politikájának csábító hatását a fejlődő országokban
– fogalmazott lapunk megkeresésére Jorge González-Gallarza. Az Alapjogokért Központ vendégkutatója szerint a várható eredmények alapján a Vox az új kormányban legfeljebb négy minisztériumot kaphatna: a belügyminisztériumot, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztériumot, valamint az „esélyegyenlőségi” minisztériumot, amelyet a jobboldali párt születési és családügyi minisztériummá szeretne átalakítani. Jorge González-Gallarza ugyanakkor rámutatott: kár lenne olyan áttörő sikereket várni a Voxtól, mint például a Giorgia Meloni által vezetett Olasz Testvérektől a tavaly novemberi választásokon. Inkább olyan helyzet alakulhat ki, mint Svédországban, vagy Finnországban, ahol a fúziós kormány konzervatívokat és neoliberálisokat gyűjtött össze.