Hamarosan dönteni kell az USA és Kína között?

Egyre erősebb a rivalizálás a két nagyhatalom között, ami nehézzé teheti a többi ország életét is.

Peking, 2023. június 18. Csin Kang kínai külügyminiszter (j) fogadja amerikai hivatali partnerét, Antony Blinkent Pekingben 2023. június 18-án. MTI/AP/Reuters pool/Leah Millis Fotó: Leah Millis

Ahogy az Egyesült Államok és Kína közötti rivalizálás fokozódik, egyre több ország szembesül azzal a dilemmával, hogy Washington vagy Peking oldalára álljon. A legtöbbjük azonban nem szeretné meghozni ezt a döntést. 

Az elmúlt évtizedekben számos ország biztonsági és gazdasági előnyöket élvezett az Egyesült Államokkal és Kínával való együttműködéssel. Ezek az országok tudják, hogy egy koherens politikai-gazdasági blokkhoz való csatlakozás azt jelentené, hogy lemondanak a másik szuperhatalomhoz fűződő kapcsolataikból származó jelentős előnyökről.

Sem az Indo-csendes-óceáni, sem pedig az európai országok túlnyomó többsége nem akar választani a két gazdasági nagyhatalom között

− ez az üzenet egyértelmű mind Washingtonnak, mind Pekingnek. Ebben egyetért Ferdinand Marcos Fülöp-szigeteki elnök, Lawrence Wong, Szingapúr miniszterelnök-helyettese és a szaúdi külügyminiszter, Faisal bin Farhan al-Szaud herceg is. 

Az Egyesült Államok sietett megnyugtatni szövetségeseit, hogy nagyjából ő is így érez. 

Nem kérünk senkit, hogy válasszon az Egyesült Államok és Kína között

– ezt már Antony Blinken amerikai külügyminiszter mondta egy júniusi sajtótájékoztatón. Ugyanezt az álláspontot megerősítette később Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter, de ugyanerről beszélt John Kirby, a Fehér Ház külpolitikai szóvivője is.

Washington még a legközelebbi partnereitől sem várja el, hogy a „velünk vagy ellenünk”  taktikát válassza. Azért sem lenne jó ötlet, mert maga az USA sem szakítana meg minden gazdasági tevékenységet Kínával, mivel az hatalmas nyomást gyakorolna a gazdaságukra.

Az elkövetkező években azonban kenyértörésre vihetik a dolgot. Még a Trump-adminisztráció idején történt az az eset, amikor a Huawei ki akarta építeni az 5G-hálózatát, s az USA arra kérte a szövetségeseit, hogy ne hagyják ezt nekik. Persze erre a Huawei is jelezte, hogy ha így döntenek az országok, az felbőszítheti Kínát. Lengyelországban is sokáig ment a szócsata, de Amerika megígérte, hogy mindig megvédi a szövetségeseit. 

Ez a dinamika Joe Biden amerikai elnök alatt is folytatódott. Az adminisztráció 2021. évi CHIPS és tudományos törvénye mintegy 50 milliárd dolláros szövetségi támogatást ajánlott fel az Egyesült Államokban működő félvezetőgyártóknak – de csak akkor, ha tartózkodnak minden olyan jelentős tranzakciótól, amelynek célja Kína csipgyártó kapacitásának bővítése. 

A csatározások azóta is folytatódnak. Hónapokkal az amerikai korlátozások után Peking megtorlásképp megtiltotta bizonyos amerikai cég által gyártott félvezetők használatát a kulcsfontosságú kínai infrastrukturális projektekben. Ám nemcsak a gazdasági világban folynak ilyen harcok. 2021-ben az amerikaiak megtudták, hogy Kína kikötőt akar építeni az Egyesült Arab Emírségekben, mire a Biden-kormány figyelmeztette Mohammed bin Zayed elnököt, hogy ez nem tenne jót országaik partnerségének. A projekt le is állt, de csak egy időre. Amint kiderült, hogy az építkezés újraindult, több amerikai politikus is elmondta, hogy 

öbölbeli barátainknak el kell dönteniük, hogy kikhez fordulnak biztonsági kérdésekben. Ha úgy döntenek, hogy Kínához, az óriási probléma.

Amikor Dél-Korea 2017-ben THAAD rakétavédelmi rendszert akart telepíteni a szárazföldre, hogy biztonságban érezzék magukat Észak-Koreával szemben, akkor viszont Peking tiltakozott, mondván, hogy így az amerikaiak könnyen le tudják követni a katonai mozgásukat. Végül Dél-Korea nem fogadta meg a pekingi tanácsokat, Kínában több koreai üzletet bezártak, k-pop-előadókat tiltottak ki, honlapokat tettek elérhetetlenné és gazdasági kényszerintézkédeseket is életbe léptettek, ami azóta is érvényben van.

Ezek a példák is mutatják, hogy egyre komolyabb a rivalizálás az USA és Kína között. 

A Biden-adminisztráció jelezte, hogy meg akarja előzni Kínát a félvezetők, a kvantum-számítástechnika, a mesterséges intelligencia, a biotechnológia és a tisztaenergia-technológiák fejlesztésében és gyártásában. Ehhez Washingtonnak minden területen ki kell építenie a hazai kapacitást és korlátoznia kell Kína esélyeit az előrelépésre. A köztes országok így azonban beszorulnak a két ország közé.

Kína pedig szeretné növelni katonai jelenlétét a nemzetközi színtéren. Az országnak már van katonai bázisa Dzsibutiban és létesítménye Kambodzsában. A jelentések szerint további létesítményeket szeretnének Egyenlítői-Guineában, a Salamon-szigeteken, Vanuatuban és még számos helyen.

Washington ezeket is ellenezni fogja, és nyomást fog gyakorolni a harmadik országokra, hogy tagadják meg a kínai építkezéseket és telepítéseket – vélekedik a Foreign Affairs szaklap.

Ez különösen érdekes lesz a csendes-óceáni szigeteken, ahol a kínai katonai erők hangsúlyos jelenléte korlátozhatja az Egyesült Államok haditengerészetének cselekvési szabadságát. Washington és Peking már most is verseng a csendes-óceáni szigetországok hűségéért, bár a Marshall-szigeteken, Mikronéziában és Pápua Új-Guineában zajló verseny eddig inkább licitharcot szült.

Ha sikeres akar lenni Washington, akkor komolyan vehető alternatívát kell biztosítania Kínával szemben. Sikeresen tudták egyszer-kétszer eddig elérni, hogy a szövetségeseik újragondolják a taktikájukat, ugyanakkor be kell látni, hogy nem tudnak mindent megadni, amit Kína igen. Például a ritkaföldfém-ásványokat, napelemeket és bizonyos vegyi anyagokat is magában foglaló területeken a kínai készletek elhagyására irányuló erőfeszítések csak akkor valósíthatók meg, ha az USA tud még valamit adni az országoknak.

Az Egyesült Államoknak arra is törekednie kell, amennyire csak lehetséges, hogy ne kérje az országokat, hogy vágják el magukat gazdasági ügyekben Kínától. Néha ez elkerülhetetlennek tűnhet, például amikor Washington a félvezetőkkel kapcsolatban akar együttműködni valakivel, vagy más kormányokat arra késztet, hogy emberi jogi szankciókat vezessenek be Peking ellen. De ezek a koalíciók nem lehetnek túl ellenségesek.

Az Egyesült Államok kevés szövetségest fog szerezni, ha ez jelentős kockázattal jár más országoknak a Kínával folytatott kereskedelmére és befektetéseire. Ahogy szokták mondani, néha a kevesebb, több – vélik a szakértők.

Ha Washington azt akarja, hogy az országok partnerei legyenek és kiálljanak Peking ellen, nagyobb jelenlétet és elkötelezettséget kell mutatnia. Az országok hajlandóak lehetnek esetleges többletköltségeket vállalni és kockáztatni a kínai megtorlást, de csak akkor, ha Washington más kérdésekben is melléjük áll. 

Ameddig azonban érezhető, hogy az Egyesült Államok nem áll ki a szövetségesei mellett, amikor szükség lenne rájuk, az országok inkább hajlandóak Kínával együtt dolgozni. 

Az Egyesült Államoknak tehát tartós diplomáciai szerepvállalásra, kereskedelmi megállapodásokra, megismételt védelmi kötelezettségvállalásokra, katonai kampányokra és kiterjedt fejlesztési segélyekre kell támaszkodnia, különösen az Indo-csendes-óceáni térségben, hogy megnyugtassa azokat az országokat, amelyek kételkednek az Egyesült Államok megmaradó erejében és aggódnak Kína hatalma miatt.

Borítókép: Csin Kang kínai külügyminiszter (j) fogadja amerikai hivatali partnerét, Antony Blinkent Pekingben 2023. június 18-án (Fotó: MTI/AP/Reuters pool/Leah Millis)